Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
Eltekintünk attól, hogy a kockázatra új definíciót adjunk, vagy idézzünk valamilyet az irodalomból, hanem ehelyett egyszerű példát választunk, hogy bármilyen kockázatelemzés lényeges vonásait érzékeltessük. Egy embernek át kellene ugrani adott szélességű akadályt. Ha nincs kétség afelől, hogy végre tudja hajtani ezt a feladatot, nem beszélhetünk bizonytalanságról, vagy kockázatról. Azonban abban az esetben, ha a vállalkozás sikere 80%-os, azaz 20% a bizonytalanság, az ember elgondolkozik a kockázatról, amely függ az akadály mélységétől (különbség van, ha nem sikerül átugrani egy 1/2 méteres árkot vagy egy 100 méteres szakadékot), a vállalkozás elutasításának a következményétől és a sikerhez fűződő jutalomtól. Az elemzés eredményeképpen meghozza a döntést, azaz vagy vállalja a kockázatot és ugrik, vagy elutasítja. Ez olyan alapvető kockázatelemzés, amelynek az alapelvei a vízgazdálkodási tervezésben és előrejelzésben is hasonlók. Soroljuk fel tehát a kockázatvizsgálat főbb elemeit: a) Bizonytalanság. A példában 20% valószínűség a sikertelenségre; b) Valószínűségi szint. Általában nem mondhatjuk, hogy ez a 20% sikertelenség-valószínűség teljesen pontos, hanem bizonyos nagy valószínűséggel, mondjuk 90% biztonsággal állíthatjuk, hogy pontos értéke valahol mondjuk 17—23% között helyezkedik el. c) Érzékenység. A sikertelenség valószínűsége számos tényezőtől függ (pl. az ember kora és képessége, időjárási viszonyok stb.). Az érzékenység ezekben a tényezőkben fellépő változások hatását méri az eredményre. d) A sikertelenség következménye (kis sérülés, vagy biztos halál). e) A vállalkozás visszautasításának a következménye (szégyen, büntetés stb.). f) A sikerrel járó jutalom nagysága. g) A döntés és az ehhez kapcsolódó kockázatvállalás. Miután az a)—f) pontokban felsorolt tényezőket figyelembe vettük, a lehetséges változatokból igyekszünk kiválasztani az optimális megoldást, amely azonban csak ritkán áll két alternatívából (ugrás vagy a vállalkozás visszautasítása). A döntés előkészítése során mindenképpen elemezni kell a különböző alternatívákhoz tartozó kockázatot. Mint példánk mutatja, még viszony- * * A tanulmány a szerzőnek a „Bizonytalanságok a hidrológiai és vízgazdálkodási rendszerekben” c. nemzetközi szimpóziumon (Tucson, Arizona, USA, 1972. dec.) tartott összefoglaló előadásának része. lag egyszerű kockázatelemzés esetében sem elég a műszaki tényezőket figyelembe venni, hanem gazdasági, társadalmi és emberi szempontokat is mérlegelni kell. 1. Diszkontmódszer Ez közvetett módszer, hogy a kockázat hatását figyelembe vegyük a jövőben várható gazdasági eredményre azáltal, hogy a diszkontlábat bizonyos kockázati tényezővel növeljük. Minél nagyobb ugyanis a kockázat és így a kockázati tényező, annál kisebb a jövőben várható haszon. Mivel objektív módon nehézkes a kockázati tényezőt becsülni, ez a módszer elsősorban tájékoztató jellegű vizsgálatokhoz javasolható. 2. A bizonytalanság becslése. A tervezésben és előrejelzésben fellépő bizonytalanságnak három alapvető oka lehet: — természeti tényezők, — elégtelen információk, és — emberi szempontok [1]. A természeti tényezőkhöz tartozik ebből a szempontból a természeti (árvizek, szárazságok stb.) és gazdasági folyamatok véletlen jellege, valamint a műszaki, gazdasági és hidrometeorológiai viszonyok jövőben várható alakulása. Az elégtelen információk eredhetnek az észlelési adatok véges számából (vízhozam, csapadék, stb.), a mérési hibából, bizonyos jelentős változóra vonatkozó adathiányból, stb. Az emberi szempontok is okozhatnak bizonytalanságokat, mint pl. az emberi agy véges képessége, a tervezési módszerek hiányosságai, a legjobb modell kiválasztásában elkövetett hiba, a döntést hozó individuális tulajdonságai, stb. [2]. A véletlen jellegű természeti bizonytalanságokat az alábbi módszerekkel vehetjük figyelembe a rendszerelemzésben: a) stochasztikus programozás, b) programozás bizonytalan döntések esetén, és c) valószínűség korlátos programozás. A problémát a következő egyszerű lineáris programozási fogalmazásban mutatjuk be: Célfüggvény: z = cx — max (1) Feltételi egyenletek: A X ^ b X ;> 0 (2) 55