Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
más után hősi fegyveres harcban kivívta szabadságát, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Mozgalom vezetésével történelmi jelentőségű sikereket ért el a gazdasági, a társadalmi felemelkedés útján, nemzetgazdaságának fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. Megállapíthattuk, hogy a magyar—algériai gazdasági, műszaki és kulturális kapcsolatokra jellemző őszinteség és baráti szellem jegyében fejlődnek a .vízügyi kapcsolatok is. Meggyőződésünk, hogy a felszabadult Algéria vízgazdálkodásának fejlesztésében való részvétellel tevékenyen elősegítjük a népeink közötti alkotó együttműködést és tovább erősítjük barátságunkat közös célunk, a béke és a haladás erőinek egyesítése és további fokozása érdekében. Dr. Kovács György Kislnyovba „látogat” a Dnyeszter A Kisinyovot átszelő kis folyót egy 20 kilométer hosszú csatornával öszszekötik a Dnyeszterrel. Az ily módon idevezetett víz teljes mértékben fedezi a moldáviai főváros lakossága és a gyorsan fejlődő ipar szükségleteit. Hamarosan újabb terv megvalósításába fognak a Dnyeszteren. Nagy hidrotechnikai csomópontot építenek többszázezer hektár termőterület öntözésére. (APN) Áttörés az Andok vízválasztóján A perui kormány megbízást adott az NSZK-beli Salzgitter cégnek egy 4,2 km hosszú alagút építésére. Ilyen alagút építése manapság már nem volna különösen említésre méltó esemény, azonban ebben az esetben ez az alagút az Andok hegyláncának 2400 m magasságában egy vízválasztó vonalat tör át, melynek eredményeképpen az Amazonas vízgyűjtő területéről évi több mint 100 millió m:l vizet fog átterelni a Tinajones öntözőrendszer táplálására. A fenti alagutat Conchano néven említik és a megépítés költségének a német céget érintő része 35 millió DN, az építés tartama három és fél évet vesz igénybe. A Salzgitter vállalat Peruban már végzett nagyobb munkát öntözőművekkel kapcsolatban. Berényi 12 millió fát ültettek el 20 év alatt Porszűrő és zajtompító sávok Immár 20 év óta folyik a Ruhrvidéken, az NSZK-nak ezen a legsűrűbben lakott területén az a nagyszabású akció, melynek eredményeként az elmúlt két évtized alatt a Rajna és a Ruhr közötti egymásba nyúló városok peremén 12 millió fát ültettek el. Fákkal ültették be és zölddé varázsolták az eddig parlagon hevert terméketlen földeket, a nagy szénbányák meddőhányóit, az utak, vasúti sínek mentét és a folyók partját, a szemétdombokat és hegyeket, öszszesen 1600 ha kiterjedésű földet. Az akció Észak-Raj na-Vesztfália-i városoknak eddig kereken 7 és fél millió márkába került. II í К E К Ezelőtt aligha gondolt volna valaki ilyen átütő sikerre. Amikor 1952-ben elkezdték a zöldesítési akciót, még maguk a várostervezők is szkeptikusak voltak. A lakosság köréből jövő hallatlan nagy visszhang és a világ számos országának érdeklődése és követése azonban felbátorította az illetékeseket a tervezet továbbfolytatására. Elhatározásuk véghezvitelénél nem is annyira a „zöld függöny” optikai hatása játszott szerepet, hanem a zöldövezetnek a higiéniai, porszűrő és zajtompító hatása. A Ruhr-vidéken a jövőben még az eddiginél is erőteljesebb mértékben folytatják a kitűzött nagy célnak a megvalósítását: üdülésre, pihenésre szolgáló új, gyorsan elérhető vidékek alapjainak a megteremtését. Az akciót a városi szerveken kívül most már az ipar és a magánkézben levő erdőgazdaságok is támogatják. Berényi Láthatatlan „szanitécek” Űj szennyvíztisztító állomást helyeztek üzembe Kazahsztánban, a balhasi kohászati kombinátban. Az állomás főleg mikroorganizmusok „munkaerejét” hasznosítja. A láthatatlan szanitécek a réz és a többi fém ionjait gyorsan vízben nem oldódó és a víztároló fenekére szálló csapadékba viszik. Az így megtisztított ipari víz még halastavak táplálására is használható. A tisztítóműből távozó vizet egy tóban tárolják — vizében már megjelent az első tőponty és a fogas-süllő. Kazahsztánban hőerőművek hamuját is felhasználják víztisztításra. (APN) Csukcsi atomerőmű Anadir. (APN) Megkezdték a csukcsi atomerőmű első turbinájának beszerelését. A komplex kutatások felderítették, hogy ebben a körzetben nincs más energiaforrás, amelylyel kitermelhetnék a gazdag lelőhelyek ásványi kincseit. A Szovjetunióban az atomenergetika fejlődésének nagy jelentősége van. Jelenleg az OSZSZK-ban, Ukrajnában és az örmény SZSZK-ban épül még nagyteljesítményű erőmű és energiáját millió kilowattos aggregátok hasznosítják. 10 év múlva az erőművek összteljesítménye eléri a 30 millió kilowattot. A világ első atomerőművét a Szovjetunióban építették fel 1954- ben. Egyesített hajózható csatornarendszer Befejezéséhez közeledik a Szovjetunió európai része vízi útjait összekötő egységes mélyvízű csatornarendszer kialakítása. A szovjet rendszer éveiben épített vízi erőművek zárógátjai — elsősorban a Volgán, a Dnyeperen, a Donon és a Kómán emelték a vízszintet. Új, hajózható csatornákat ástak, á régieket pedig felújították. A kimélyített folyótorkolatokat, a zsilipek méreteit a létező összes nagy szállítóhajók átbocsátására tervezték, de figyelembe vették a távlati tervekben előirányzott Diesel-hajókat is. (APN) Variálható vasbetonelemek előre gyártása a Szovjetunióban A megrendelők részéről manapság már követelmény, hogy a vasbeton előre gyártó üzemek olyan elemeket szállítsanak, amelyeket többféle módon variálva lehet beépíteni, az építőszekrény elv alapján. Ezt az igényt csak akkor lehet gazdaságosan és kielégítően megoldani, ha már a termelés is olyan sablonokban történik, amelyeket megfelelően és egyszerűen lehet változtatni. Ennek az elvnek megfelelően kell a jövőben a korszerű előre gyártó üzemeket is variálhatóan berendezni. A szovjetunióbeli acsinszki (Kuznyeck környéki) acélbeton kombinátot már ezeknek az elveknek megfelelően rendezték be. Nemcsak a sablonok, hanem még az acélbetétek is variálható módon készülnek előre összehegesztett acélbetét szőnyegek és kosarak segítségével. Az elemeket vagy takaréküregekkel, vagy fülekkel ellátva gyártják. A rendelkezésre álló rakodóterület korlátozott volta miatt az előre gyártott elemek nemcsak természetes úton lassan szilárdulnak meg, hanem azokat a sablonokba vezetett gőzöléssel is szárítják és ezzel a beton kötési idejét lényegesen lecsökkentik. (MI) 46
