Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
MOLNÁR ENDRE (1904—1973) Molnár Endre ny. főmérnök, a VIZITERV volt igazgatóhelyettese 69 éves korában türelemmel viselt hosszú, súlyos betegség után elhunyt. Halálával nagy veszteség érte a vízügyi szolgálatot, hiszen a kiváló mérnök egész alkotó életét a vízügyi műszaki feladatok megoldására áldozta. A műegyetem elvégzése után — 1927-ben — a győri Folyammérnöki Hivatalban napidíjas mérnökként kezdte tevékenységét és az esztendők során jól képzett, nagygyakorlatú, belvízrendezési, öntözési és halászati kérdésekben rendkívül jártas szakemberré vált. Két évtizeden keresztül vezető állásban irányító munkát végzett. Elsősorban gyakorlati ember volt. Kezdeményező, dinamikus egyéniség, a műszaki újdonságok iránt rendkívül fogékony, érdemileg tanulmányozta az öntözési és öntözésfejlesztési kérdéseket. A felszabadulás után elsők között jelentkezett Debrecenben az ideiglenes kormánynál, és felajánlotta szolgálatait vízügyi szaktanácsadóként. Malinovszkij marsall mellett bejárta szinte az egész országot és a vízügyi szakterületen mindenhol segítséget nyújtott. 1948-ban Szolnokra került, ahol élete és gyakorlata teljében végezte azt a nehéz munkát, amely az államosítás adta lehetőségek kihasználásával a nagyüzemi öntözés kifejlesztésében a vízügyi szolgálatra hárult. Nagy tapasztalatát széles körben hasznosította, mindig kész volt segíteni a tervezőket tanácsaival. Munkatársaihoz való jó viszonyát mutatja az is, hogy az általa tartott előadásokon kívül rajzolókat, szerkesztőket készített fel vizsgára. Számos — a műszaki fejlesztést előbbre vivő — segédletet dolgozott ki elsősorban az öntözés és belvízrendezés területén. Maradandó értékű tudományos munkát végzett a Hidrológiai Társaságban, a Nemzetközi Öntözési és Belvízrendezési Főbizottság Magyar Nemzeti Bizottságának tagjaként dolgozott. Számos közérdekű tartalmú műszaki tárgyú cikke jelent meg a Vízügyi Közlönyben. A vállalati tanfolyamokon lelkiismeretes oktatói munkát végzett. Több, a vízügyi szolgálatban elfogadott újítása van. Egész életében fáradhatatlanul dolgozott, bár 1965-ben már a betegség jelei mutatkoztak nála. Híve volt mindennemű közcélú összefogásnak, minden olyan nemzetközi együttműködésnek, amely a szakmai-társadalmi fejlődést szolgálta. 1968. április 30-án kiemelkedő munkájának elismerése mellett ment nyugdíjba. Munkájának elismeréseként 1956-ban és 1963-ban a „Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója” kitüntető jelvényt, 1962-ben és 1966-ban „Kiváló Dolgozó” oklevelet és jelvényt kapott. Molnár Endre elhunytéval kiváló szakembert és kiemelkedő egyéniséget vesztett a vízügyi szolgálat. Környezetvédelmi új technika az NSZK-ban Az NSZK gépgyártás az utóbbi évtizedekben intenzíven dolgozott a környezetvédelmi berendezések és készülékek kifejlesztésén. Ennek eredményeképpen a gyakorlati célnak megfelelő „piacérett” berendezéseket szállítottak. Lényegében e téren a készülékgyártó, a légtechnikai, a szivattyúgyártó és a szerelvénygyártó iparágakról van szó. Közülük a legértékesebb eredményeket a vizek tisztántartása területén érték el. Kifejlesztettek egy dob-, illetve szalagszitarendszerű tisztítóberendezést, amelyhez kapcsolódó ülepítő, nyomó- és gyorsszűrők ózonosítás útján biztosítják a folyókból nyert ivóvíz csírátlanítását. Egy idő óta pl. üzemben áll ilyen berendezés, amely a Boden-tó algákkal erősen telített vizéből ivóvizet termel. A szennyvízkezelés reformja Az oxigénnek a szerves iszapmedencébe történő bevezetésére szolgáló, úgynevezett levegőztető keverők továbbfejlesztése mellett a kommunális szennyvíztisztítók biológiai derítő részéhez kifejlesztettek szennyvíz-semlegesítő berendezéseket, pl. a vegyipar számára is. Különleges problémát jelent a legújabb időkben a nukleárisan szennyezett víz, amely pl. a nukleáris gyógyászatból származik. Az ilyen szennyvizek kezelésére fertőtlenítő berendezéseket építettek elpárologtatóval. A visszamaradó szilárd anyagok részbeni kristályosítására és hordókba való töltésére szolgáló berendezések lehetővé teszik e káros anyagoknak a környezetet nem veszélyeztető eltávolítását. A vegyipar szennyező termékei Különleges nehézségeket jelent a vegyipar füstgázaiból a kénnek és a kénsavnak az eltávolítása. Erre a célra a német ipar rekuperációs berendezéseket fejlesztett ki, amelyek víz ellenirányú csörgedeztetésével működnek. Aktív szénnek az adszorpciós berendezésekben történő alkalmazásával nemcsak megakadályozzák, hogy a szerves oldószereket a szennyezett levegővel együtt kifújassák, hanem elérik azt, hogy ezeket az oldószereket újrafelhasználási célokra visszanyerjék. Berényi 47
