Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-02-01 / 1. szám

// и !/ШЦОЛ\и Hogy még a legmagasabb hegyek ölén is van­nak tekintélyes víztükrű és mélységű természetes tavak, azt már megszoktuk, de hogy ezeknél jóval tekintélyesebb méretű víztükörrel és még számot­tevőbb mélységgel jellemezhető tenger is lehet az igen magas hegyek ölén, azt augusztus derekán a Szovjetunióban, közelebbről a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság hegyeiben tapasztaltam, az egyik OVH rendezte szakmai tanulmányút ke­retében. Terepjáró mikrobuszunkkal a Köztársaság mintegy 300 000 lakosú fővárosából, Dusanbe-ból indultunk az északra fekvő Nurek város irányába, hogy onnan folytassuk utunkat — merész szer­pentineken, csodálatosan szép völgyek fölé épített utakon, az új telepítésű erdők övezte hegyoldalon — Közép-Ázsia jelenleg leghatalmasabb vízépí­tési létesítményéhez, a Vahs folyóra épülő Nureki Vízerőműhöz. A nureki építkezés jelenleg a Szovjetunió or­szágos ügye: a múlt év december 22-én felzú­gott a két első turbina (a tervezett kilenc kö­zül), bizonyítva a mintegy negyven különböző nemzetiségű dolgozó és a köztársasági ill. orszá­gos üzemek közös összefogásával végzett munka diadalát. A vízerőmű építkezési helyéhez vezető, jó kar­ban levő út mentén hatalmas táblák és transzpa­rensek hirdették—nap mint nap felújítva—, hogy hány nap van még hátra a vízépítők napjáig, vagyis december 22-ig, a fentebb említett két turbina üzembe helyezésének időpontjáig. Köz­ben az utakat ellepték a 25 tonnás dömperek, építőanyaggal „kúszva fel” a meredek utakon, hogy az erőmű tátongó katlanjába szórják alkotó terhüket, a cementet, agyagot és egyéb hasznos építőanyagot. A vízerőmű — az eredeti terveknek megfele­lően — 9 turbinával fog működni a jelenleg má­sodpercenként mintegy 1000 köbméter vízhozamú szilaj Vahs folyón. Ottlétünkkor már megindult a puliszangini sziklaszorosban Közép-Ázsia legna­gyobb víztárolójának vízzel való feltöltése, a víz­szerelők akkor eresztették le örökre az első szá­mú építőalagútban a hatalmas speciális zárszerke­zeteket és így november közepén a „Nureki Ten­geriben már egymilliárd köbméter víz volt, meg­forgatva a kilenc turbina egyik 300 000 kilowat­­tos egységét. A fenti munkákkal egyidejűleg a 2. sz. építő­alagútban olyan különleges zárószerkezetet sze­reltek fel, amely öt és fél tonna nyomásnak is ellent tud állni. E zsilipekkel biztosítják a vizet a Vahs folyóra épült, és a gáttól lejjebb fekvő erő­művek, valamint a területeken most épülő öntö­zőrendszerek fő- és elosztó csatornái számára. Mint fentebb mondottam, a Vahs folyó jelen­legi vízhozama másodpercenként mintegy 1000 köbméter. Ennek a mennyiségnek csupán egyhar­­madát használja fel a tároló, míg a víz többi ré­szét az öntözőrendszerek kapják. Ha a 70 km hosszúra tervezett „Nureki Tenger” teljesen elkészül, víztükre több mint 100 négyzet­­kilométer, mélysége hozzávetőlegesen 300 méter lesz, és összesen 10,5 milliárd köbméter vizet fog magába foglalni. A tároló így alkalmassá válik arra, hogy egyrészt szabályozza a Vahs folyó le­folyását, másrészt öntözővízzel és árammal lássa el a völgy és körzete népgazdaságát. A Nureki Vízerőművön folyó munka ütemét jelentősen meggyorsítja az építkezésen dolgozó szocialista és kommunista brigádok munkaverse­nye, valamint a tadzsik és a testvér köztársaságok szállítóüzemeivel, gyáraival kialakított alkotó munkakapcsolat, illetve az ott versenyző kollek­tívák munkalendülete. A segítőtársak közül meg kell említenünk Harkov, Szverdlovszk, Zapo­­rozsje, Dusanbe, Ordzsonikidzeabad, Moszkva stb. üzemeit. Megtudtuk például, hogy 117%-ra teljesítette vállalását az a kommunista munkabrigád, amely a decembertől már áramot termelő két első turbina alapjait szerelte össze. Mindvégig hő­sies munka folyt itt, hiszen méltán nevezhet­jük napjaink hőseinek azokat, akik 35—40 fokos hőségben, egy izzó katlanban vagy a szinte szik­rázó utakon szállítják és egyengetik a gát agyag­­magvát, fúrják és burkolják a 7—8 km hosszú alagutakat, új mederbe kényszerítik — ha kell, robbantással is — a szilaj és tajtékzó Vahs folyót, építik az erőmű impozáns telepét, árammal és vízzel látva el a világ legtermékenyebb gyapot­földeit, üzemeit és a lakosságot. Este a városban sétálva, ott láttuk a fénykép­galériában a hősök arcképét és teljesítményeik leírását, ami példát mutat minden dolgozó kol­lektívának. Nureki építők! Jó munkát és az előirányzott tervek határidő előtti teljesítését kívánják a ma­gyar vízépítők. Papp Sámuel VITUKI 33

Next

/
Thumbnails
Contents