Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-02-01 / 1. szám

szes hosszával egyenlő, а шах. hossz pedig 1000 m lehet. A rakodóberendezésektől függően legfeljebb két kikötött hajón keresztül lehet kirakodni és ez megszabja a medence szélességét, amelynek mértéke 70—100 m lehet.

A Rajna—Majna—Duna-csatorna hajóit az 1350 tonnás ún. Európa hajóra méretezik, amelynek hossza 80, szélessége 9,5 és merülése 2,5 m.

Az 1350 tonnás hajók számára

3,00 m vízmélység szükséges. A belvízi kikötőket rendszerint 3,50 m mélyen kotorják ki azért, hogy a feliszapolódás számára 0,50 cm vastag pufferréteget biztosítsanak. Általában a hajó legnagyobb merülése alatt min. 50 cm vízréteget mindenkor biztosítani kell.

A 80 m hosszú hajó számára 100 m rakpartot kell építeni. Az évi egymillió tonna áruforgalom kb. 1400 m hosszú rakpartot igényel, azaz egy fm rakparton évenként legfeljebb 700 t áru rakható ki.

A belvízi kikötők geometriáját megszabja

— az évenkénti áruforgalom;

— az átlagos hajóméretek;

— a kikötő napi munkaideje;

— a hajók horgonyzási időtartama.

Ezeknek a meghatározó tényezőknek elemzése alapján lehet a belvízi kikötők geometriai alakját és egyben a földmunkáját kialakítani. A kikötők partjait függőleges, rézsűs vagy alul függőleges és fent rézsűs biztosítással látjuk el.

Ma a korszerű partfalat függőleges homlokfallal képezik ki a hajócsavar okozta kimosások elkerülése érdekében. A függőleges partfal megoldásait néhány hazai példa nyomán ismertetjük.

Legegyszerűbb a szögtámfalhoz hasonló típusú vasbeton partfal (5. ábra), amelyet a kimosás ellen lábazati kőhányás vagy szádfal véd meg. Ilyen található az Óbudai Hajógyárban, ahol a szögtámfalat 0 30 cm ferde fúrt vasbeton cölöpökre alapozták. A szögtámfal egyes tagjainak hossza 10,61 m. Minden egyes támfalelemet négy borda merevít. A bordák közötti

mezőben szivárgó nyílást képeztek ki, mögötte ac dréncső, terméskő és zúzottkő szivárgóval.

Hazánkban több helyen alkalmazták a süllyesztett szekrényes partfalat. így a Budapest-Ferencváros kikötő egyik partfalszakasza is ilyen szerkezetű. A

7,5 m hosszú és 4,00 m széles szekrényeket a Duna vízszintje felett 50 cm magas platón előre gyártották, majd emelőberendezéssel a vízre helyezték, a helyszínre úsztatták és az előre kikotort vezérárokba homokoskavics ágyazatra süllyesztették (6. ábra). A szekrények közötti hézagot híg betonhabarccsal töltötték ki.

A 7. ábrán látható a Dunai Vasmű kikötőjének vasbetonszekrényes partfala. A partfalat a mögötte felhalmozott érccel 1657-ben annyira túlterhelték, hogy a partfal az érctálcával együtt egy szakaszon előrecsúszott és megrongálta a vasúti vágányt és a darupályát is.

Ebből az esetből a következő tapasztalatokat vonhatjuk le:

— a partfalak mögött csak az előírt tömegű rakomány tárolható ;

— a kikötőpartfalak kényes mérnöki létesítmények, amelyek tervezését minden esetben tüzetes talajmechanikai vizsgálat előzze meg;

— a vasbeton szekrényeket homokos kavics helyett a na— ©

4. ábra. Medencés kikötő elrendezési változatai

1. vízi út; 2. hajóforduló

5. ábra. Szögtámfal alakú partfal l. 10 cm átmérőjű ac dréncső; 2. lábazati kőhányás; 3. feltöltés

gyobb térfogatsúlyú soványbetonnal biztonságosabb kitölteni;

— a partfal lábát minden esetben támasszuk meg kőhányással;

A metszet

В metszet

■

—

íj

Dunaág i

Soroksári

^0/50

Щ-К

Щ

©

(Ю.

1 ^ 1 c

tsr

c±

тГьуЦ...

6

. m1

—j

1

F<:

i <D

'--_/3> i

' 1 ^

“

%

1

S ... v... Krt

\JJ N

Lji

.

n

H

. 2,50 я\, 25Ö,|. 2,50 , - —Z50---------..

‘ni

D metszet

‘•Csf

, ISO A z,50 J. 2M J

_J * 7T~ 7 ___

150

a

6. ábra. Süllyesztett vasbetonszekrényes partfal

1. vasbeton borda; 2. vasbeton talplemez; 3. kőhányás: 4. homokos-kavics altalaj; 5. homokos-kavics kitöltés; 6. homokos-kavics ágyazat

29