Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-02-01 / 1. szám

J. eredeti térszint; 2. kavics feltöltés; 3. homokos-kavics kitöltés; 4. kikötő medence; 5. ágyazat; 6. érctárolótér; 7. lábazati kőhányás; 8. érctálca A metszet Nézet 8. ábra. Vasbeton szádpallókból készített kihorgonyzott partfal Ö. ábra. 1 akaréküreges mólók a) hídszerkezeten függő merülől'al; b) pilléreken nyugvó vasbeton szekrénytartó; c) cö­löprácsra alapozott szekrénytartó; d) boltozat; e) boltozat merülőfallal; f) alul nyitott rezonátor; g) Leningrád elnevezésű acélszerkezet kettős kötényfallal; h) trapéz alakú vasbeton szekrényes tartó — a szekrény alapjául szol­gáló kőszórás felső szintjére a kőszórás elhelyezése után azon­nal süllyesszük le a szekrényt, mert csak így biztosíthatjuk a kőszórás felületének érdessé­gét az elcsúszás veszélye ellen. Ellenkező esetben a kőszórás felszínére a lebegtetett horda­lékból idővel iszap ülepedik le, melyen a szekrény a hátsó ter­helés hatására elcsúszhat; — ha a szekrények süllyesz­tésekor a szoros egymáshoz il­leszkedés nem sikerül, úgy a közöket a legnagyobb gonddal készített teljesen vízzáró injek­tált cementfüggönnyel kell el­látni. A Budapest-Ferencváros ki­kötő partfalát az egyik szaka­szon kihorgonyzott vasbeton szádpallókból készítették (8. áb­ra). A 25X40 cm keresztmet­szetű 7,00 m hosszú pallókat I, 8 Mp súlyú gőzcölöpverővel verték le. Az előbbiekben ismertetett kikötőket és azok bejáratát gyakran móló védi az áramlás, a hullámverés, a szél, valamint az eliszapolódás ellen. Ez a móló egyben a vízi járművek kiköté­sére is szolgálhat. A mólók azelőtt tömör tölté­sek voltak, amelyeket rézsűbur­kolattal vagy partfallal védtek meg. Ma már a korszerű mólókat sokkal gazdaságosabb méretek­kel és állékonyabban alakíthat­juk ki akkor, ha a mólókat cö­löpökre vagy pillérekre állítjuk és a vízmozgást a vízszint alá érő merülőfallal akadályozzuk meg (9. ábra). Ezeket takarék­üreges mólóknak nevezzük és igen sokféle megoldással készül­hetnek. A pillérek közé egy vagy két függőleges vagy ferde merü­lőlapot erősíthetünk fel, de szek­rényes vagy tömör tartószerke­zettel is áthidalhatjuk a fesztá­vot. Ezek mindegyike bizonyos mélységig (у) a vízbe kerül a hullámmozgás megakadályozása érdekében. Különösen előnyös az egymás mögött párhuzamo­san elhelyezett kettős merülőfal [9. ábra f) és g) részlet], mert a merülőfalak közötti víztömeg a hullámveréssel ellentétes moz­gásba jön és ezzel még intenzí­vebben megtöri a hullámok erejét. A hagyományos tömör és a takaréküreges mólók előnyeit egyesíti a 10. ábrán látható per­forált móló (perforated break­water), amelyet Kanadában (Quebec mellett) sikeresen al­kalmaztak 5,4 m magas hullá­mok ellen. Az NDK-Ъап alkalmazták a II. ábrán bemutatott feszített vasbeton cölöpökre erősített előre gyártott ,,L” alakú vasbe-30

Next

/
Thumbnails
Contents