Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
— Elemezzék a dolgozók egyes rétegei, mindenekelőtt a műszakiak, ia nők és fiatalok részvételének helyzetét és nagyobb auányú bevonásuk lehetőségeit az újítómozgalomba. — Nagy figyelemmel vizsgálják meg az újítási mozgalom tömegbázisának fejlesztésében a szocialista brigádok nagyobb arányú közreműködését, és milyen konkrét feladatokat kívánnak adni részükre az újítási feladattervek telj esítéséndk megvalósításához. — Mutassanak rá, hogy a vállalatnál mennyiben biztosított az újítők és feltalálók erkölcsi és anyagi elismerése. Ezen a téren milyen problémák és megoldandó feladatok vannak. — Őszintén tárják fel a visszásságokat és beszéljenek iaz újítók vitás ügyeinek intézéséről is. Ennek keretében ítéljék el a vállalati újítási szabályzatok, illetve az újítási rendelet megsértőit, a jogtalan újítói társulásokat stb., amelyek az újítómozgalom és az újítók lejáratásához vezetnek. — Térjenek ki továbbá a vállalat 1974. évi tervcélkitűzésével kapcsolatos legfontosabb termelési, fejlesztési, szakoktatási, munkás továbbképzési, az üzemi demokrácia fejlesztésével és gyakorlásával kapcsolatos feladatokra. Konkrétan mutassanak rá azokra a problémákra, amelyek megoldása igényli az újítók és feltalálók alkotó közreműködését. — A tanácskozásokon hívják fel a figyelmet, hogy az újítómozgalom — mint a szocialista munkaverseny konkrét formája — műszaki, gazdasági hatásai mellett fontos politikai, mozgalmi tényező is. Tudatformáló, nevelő hatása mellett a demokratizmus olyan megnyilvánulási formája, mely lehetővé teszi a dolgozók beleszólását a vállalat fejlesztési, szervezési munkájába. — Biztosítsák, hogy a vállalati tanácskozásokon minél több újító és feltaláló kifejthesse véleményét és elmondhassa javaslatait. A vállalati tanácskozásra meg kell hívni a legjobb újítókat, feltalálókat, az újításokat intéző gazdasági vezetőket, ügyintézőket, szakszervezeti újítási reszortfelelősöket. Ügyelni kell arra is, hogy a tanácskozások sikere érdekében alapszervezeteinknek minden lehetséges és szükséges intézkedést meg kell tenniök, hogy közös összefogással végre sikerüljön a jelenleg mélyponton levő újítómozgalmat ismét a dolgozók érdeklődése középpontjába állítani. Ezt várja tőlünk szakszervezetünk elnöksége és a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók érdekközössége. Szűrös József HÍRE К A főváros vízellátása A szovjet fővárosban megkezdték a dél—keleti irányú ipari vízvezeték-rendszer építését. Az új rendszer alaposan megtisztított kommunális és ipari csatornavizet szolgáltat a gyáraknak és üzemeknek. A közeljövőben még két hasonló rendszert építenek. Az ilyen rendszerek létrehozását az tette szükségessé, hogy a városi vízvezeték-hálózat napi 4,5 millió köbméter ivóvízkészletének csaknem egyharmadát az ipar fogyasztja el. Moszkva vízellátása a legjobb a világon. Minden lakosra naponta több mint 350 liter víz jut, szemben a londoni ПО, illetve a párizsi 160 literrel. (APN) Környezetvédelem és tilalom a vontatókra Az NSZK mezőgazdái közt nagy nyugtalanságot keltett a földművelésügyi miniszter nyilatkozata, mely szerint behatóan foglalkoznak a mezőgazdaság keretében keletkező levegőszennyezéssel. Különösen szembeötlőnek találják a mezőgazdasági vontatók részéről levegőbe juttatott mérges gázok káros hatását. Mérésekkel megállapított adatok alapján bizonyos oldalról felmerült az a kívánság, hogy a levegőt szenynyező Diesel-motoros üzemek helyett térjenek vissza a környezetet semmilyen tekintetben nem károsító lófogatra. Egyidejűleg kormánytámogatási javaslatot is terjesztettek elő, amely szerint minden leállított vontató után a mezőgazdasági kamarák 15 OOO DM prémiumot utalnának ki. Az időszerűtlennek látszó javaslat megvalósítása érdekében máris tárgyalásokat indítottak lengyel, skót és írországi lókereskedőkkel. A mezőgazdaság körében érthető nyugtalanságot keltett a javaslat, mellyel egyidőben szigorú előírásokat helyeztek kilátásba a gazdaságonként megvalósítandó emésztőgödrök és szennyvíztisztító berendezések felállítása érdekében. VDI Nachrichten 31. März. 1971. Berényi A Közös Piac kezdeményezése a Rajna tisztántartása érdekében A Rajna vizének égetően sürgőssé vált tisztántartását az NSZK már nem tudja megoldani saját erejéből. Ezen a téren segítségére siet most az Európai Gazdasági Közösség, ami a szükségessé vált környezetvédelmi problémákat szolidáris alapon szeretné megoldani. A Gazdasági Közösség gazdasági és szociális tanácsadó bizottságának NSZK-tagja már beterjesztette „A Rajna vizének elszennyeződését megakadályozó nemzetközi akcióiról” szóló jelentését, melyet 1973 februárjában továbbítottak az Európai Tanács brüsszeli bizottságához. Felszólítják benne a Közös Piac tagállamait, hogy azonnal dolgozzanak ki egy széles körű programot a Rajna vizének megmentése érdekében. A továbbiakban felszólítják a bizottságot, hogy haladéktalanul állítsanak fel olyan szervezetet, amely a jövőben ellenőrizni képes a Rajna vízgyűjtő területét. Az érdekeltek egyöntetű véle-vénye szerint ez olyan létfontoságú kérdést jelent, aminek hordereje messze meghaladja az elszennyeződés napi problémáját. Frankfurtén Alig. Ztg. 1973. Május Berényi Automatika a gyapotmezőkön Öntözőrendszerek távirányítására szolgáló készüléket szerkesztettek Üzbegisztánban. A rendszer egyidejűleg 20 hidrotechnikai csomópontot irányít és 140 kilométer sugarú körzetben automatikusan elosztja a vizet. A diszpécserponton műszerek segítségével kísérik figyelemmel az ültetvények állapotát és szükség esetén változtathatnak a készülék üzemmódján. Üzbegisztánban, a Szovjetunió fő gyapottermesztő köztársaságában az ültetvények öntözésének problémája rendkívül időszerű. 900 öntözőrendszer működik itt és a csatornák összesített hossza meghaladja a 100 ezer kilométert. (APN) 247
