Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
bevezetése a vízügyi problémák megoldásánál és a különböző egyéb érdekek (közvélemény és más adminisztrációs szervezetek) képviselőinek támogatása. Tervezés és a vízügyi politika alakítása. Tekintettel a vízgazdálkodás jelentőségére, rendkívül szerteágazó voltára és egyre növekvő távlataira, a szemináriumon különös hangsúlyt kapott a vízgazdálkodási tervezés. A tervek készítésénél az összes lehetséges alternatívát fel kell tárni. Ennek során nemcsak a műszaki és gazdasági, hanem esetleg olyan szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek társadalmi, szociális szempontból jelentősek. Az összes lehetséges alternatíva alapján kell a megfelelő döntéseket előkészíteni. A tervezés másik jelentős kérdéseként a szeminárium az interdiszciplináris megközelítés jelentőségét hangsúlyozta, azaz — figyelembe véve a vízgazdálkodás komplexitását — a tervezés nemcsak a műszakiak, közgazdászok munkáját igényli, hanem más tudományterületek képviselőinek bevonását is. A vízgazdálkodási tervezésnek hasznos segítséget jelent az elkészült létesítmények, megvalósult tervek felülvizsgálata. A tervezés javításának érdekében figyelemmel kell kísérni a közvélemény reagálását az egyes vízgazdálkodási tervek megvalósítására. Célszerű foglalkozni a közvélemény szerepével a vízgazdálkodási tervezésben, a vízgazdálkodási politika alakításában. Vízügyi jogszabályozás. A vízgazdálkodás komplex jellege és a probléma széles körű megközelítése ma már minden országban megkívánja az átfogó és rugalmas vízügyi törvény létrehozását, amely lehetővé teszi az összes vízhasználat működésének szabályozását és a teljes vízkészlet átfogó ellenőrzését, megfelelő rugalmasságot tanúsítva a jövőbeli vízigények kielégítésére is. A vízügyi adminisztráció különleges kérdései. A felszín alatti vizeknek, a fejlődő országokban különösen nagy a jelentősége. Ezért nagy gondot kell fordítani e vízkincs hasznosításával kapcsolatos adminisztrációs kérdésekre. Egyik legfontosabb feladat a vízkészlet tényleges mennyiségének meghatározása. Gondosan kell vigyázni arra, hogy elkerüljék e vízkincs szennyezését az emberi tevékenység hatására. A vízminőségvédelem növekvő jelentőségű a fejlődő országokban. Az ezért felelős adminisztrációs szervezetet be kell építeni a vízügyi adminisztráció központosított rendszerébe. A helyi feladatokat a regionális vízügyi hivatalokon keresztül kell elvégezni. A vízminőségi szabványokat az új tisztítási eljárásokkal, lehetőségekkel összhangba kell hozni. A vízminőségvédelem feladatainak megoldásához kölcsönöket kell nyújtani. A szennyezés mértékét különféle bírságokkal, adókkal is csökkenteni kell. A fejlődő országok gazdasági életében általában alapvető fontosságú öntözést komplex feladatnak kell tekinteni és az optimális vízfelhasználást átfogó módon, az összes lehetséges hatás figyelembevételével kell elérni. Ez kiterjed az új öntözési módszerek és technikai lehetőségek alkalmazására, a vízdíjakra mint közgazdasági szabályozó eszközökre és a jogi szabályozásra egyaránt. Az öntözési létesítmények finanszírozását különböző szervezetek (szövetségi, állami kormányok, helyi hivatalok, gazdálkodók és azok társulásai) végezhetik. Az árvízmentesítés terén is kitűnt az átfogó megközelítés szükségessége, figyelembe véve az összes érintett társadalmi-gazdasági és műszaki kérdést. Hangsúlyt kapott továbbá az árvízkárok gazdasági értékelésének jelentősége. A teljes ártérre kiterjedően kell az árvízmentesítés igényeit és lehetőségeit felmérni. Figyelemmel kell lenni az ártér ésszerű hasznosítására, magassági zónázására, differenciált telepítési politika kialakítására, az árvízi előrejelzés, az árvízi biztosítás kérdéseire és az árvédekezés szervezeti formáira. A nemzetközi vízgyűjtő medencékben az ártérhasznosítás túllép a nemzeti határokon és nemzetközi együttműködésre, közös tervezésre van szükség. A vízgazdálkodás fejlődésével, a vízhiányok fokozódásával egyre nő a hatékonyabb vízhasználatoknak és a vízveszteségek csökkentésének jelentősége. Ennek fontos eszköze a különböző vízdíjrendszerek bevezetése, amelyeket a fogyasztott víz mennyiségére kell alapozni. A fogyasztott vizet mérőberendezésekkel kell mérni. A vízügyi adminisztráció és a vízgazdálkodás fejlesztése érdekében fokozni kell a szakemberek képzését és a vízgazdálkodási kutatást. Adminisztrációs szempontból szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a kormány vízügyi adminisztrációs rendszere és az egyetemi kutató központok között. Mind a képzésben, mind a kutatásban szerepet kell kapjanak a kormány igényei és szükségletei. Célszerű olyan kormányzati és oktatási intézményeket szervezni, amelyek e feladatokat közösen látják el. A szemináriumon kialakult elgondolások végeredményben azt tükrözik, hogy a vízgazdálkodási problémák megoldásánál, a vízügyi adminisztráció kialakításánál a komplex megközelítés és a különböző tudományterületeken dolgozó szakemberek együttműködése szükséges. Kívánatos a központosított szervezet létrehozása. A vízügyi politika megfelelő kialakítása pedig megköveteli a vízgazdálkodási tervezés bevezetését. A szeminárium javasolja a kormányoknak, hogy következtetéseit a körülményeknek megfelelően minél nagyobb mértékben vegyék figyelembe. Célszerűnek tartja a vízügyi adminisztráció kérdéseinek további vizsgálatát. Különböző szimpozionokat, munkabizottságokat, szemináriumokat kell szervezni a vízügyi adminisztráció egyes kérdéseiről, mint például a vízgazdálkodási tervezésről, a vízgazdálkodás közgazdasági kérdéseiről, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a vízminőség-védelem adminisztrációs feladatairól. Kívánatosnak tartja, hogy az ENSZ készítsen kiadványt a vízgazdálkodási adminisztrációról és a vízgazdálkodás összefüggéseiről, amely alapul szolgálhat a további munkához. A szeminárium teljes anyagát, a viták során felmerült elgondolásokat, hozzászólásokat az ENSZ Titkárság a későbbiekben megjelenteti. 244
