Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
20 ÉVES -az egységes vízügyi igazgatás Vízgazdálkodásunk eredményeinek — a szocialista tervgazdálkodás keretei közötti fejlődésének — alapja, a komplex vízgazdálkodási szemlélet érvényesítésének feltétele — az egységes vízügyi igazgatás. Korszerű, s bár az igényeknek megfelelően szükségszerűen fejlődő, de alapelveiben változatlan szervezeti formája 1953. októberében épült ki — az 1060/1953. (IX. 31.) Mth. alapján. A vízügyi igazgatás egységének megteremtésére irányuló törekvéseknek hazánkban nagy múltja van. Kvassay Jenő ez irányú kezdeményezéseit továbbfejlesztve, először a Tanácsköztársaság valósította meg 1919-ben. A felszabadulás után az első lépést e téren az Országos Vízügyi Hivatal 1948. évi létrehozása jelentette. Az intézkedés azonban az egységes szervezet felügyeletét két tárca, az FM és a KPM között osztotta meg, s az ebből fakadó nehézségek vezettek arra az — átmeneti megoldásnak, zsákutcának bizonyult — szervezési kísérletre, mely a vízügyi feladatok ellátását ismét megosztotta a két tárca között (1950—1951). A korábbi szervezés eredményeiből csak a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok, valamint az államosított társulatok összefogásával kialakított „Vízgazdálkodási Körzetek” maradtak meg. A tervgazdálkodás fejlődése, módszereinek, szervezetének kialakulása hozta meg a vízgazdálkodás sokoldalú kapcsolatainak, központi jelentőségének felismerését, ami szükségessé tette a tárcáktól független, közvetlenül a minisztertanács alá rendelt Országos Vízügyi Főigazgatóság (1968-tól: Hivatal), a korszerű, egységes vízügyi igazgatás csúcsszervének megszervezését, amely egy kézben fogja össze a vízgazdálkodás valamennyi feladatkörét. Az OVH feladata egyfelől, hogy gondoskodjon a kormány gazdaságpolitikájának a vízügyi ágazatban való érvényesítéséről, s ellenőrizze, értékelje annak hatását, másrészt, hogy biztosítsa az ágazati gazdaságpolitika egységes érvényesítését minden vízgazdálkodási tevékenységet folytató intézményben, szervezetben és vállalatban függetlenül annak szervezeti alárendeltségétől. Az OVH hatósági jogkörében az egész ágazat területén ellátja a vízügyi törvényben és a vonatkozó jogszabályokban ráruházott államigazgatási feladatökat. Munkájának általános alapelveit a vízügyi törvény (az 1964 :IV. te.), irányát pedig az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (jóváhagyva 1965. október 28ján) szabja meg. Irányítása alá tartozik a vízügyi ágazat egész szervezete: a központi szervek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, VIKÖZ, ÄBKSZ), a területi vízügyi igazgatóságok (amelyek a korábbi Vízgazdálkodási Körzetekből ugyancsak 1953. októberében alakultak meg) és a különböző vízgazdálkodási vállalatok. A vízgazdálkodás szervezetének részei a vízgazdálkodási társulatok, valamint a tanácsi szakigazgatási szervek is. Az egységes vízügyi igazgatás kiépítése [1060/1953. (IX. 31.) Mth.], a vízügyi törvény létrehozása (1964:IV. te.) és az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965. X. 28.) a magyar szocialista vízgazdálkodás három alappillére — nemzetközi viszonylatban is jelentős, mintaszerű és a nemzetközi fejlődési tendenciáknak megfelelő kezdeményezés volt, amely azóta más országokban is követésre talált. A vízügyi igazgatás szervezete a Csehszlovák és a Német Demokratikus Köztársaságban az ország sajátosságainak és a vízgazdálkodás döntő kapcsolatainak megfelelő szervezeti formát kapott: a CSSZSZK-ban mint Erdő- és Vízgazdálkodási, az NDK-ban pedig mint Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium működik. Károlyi Zsigmond HÍREK Üj vízminőségellcnörzö műszer Elsősorban a szennyvízvétkezők leleplezésére új műszert hozott forgalomba az NSZK-beli H. Maihak AG (Hamburg). A műszer pontosan kimutatja az ivóvízben vagy szennyvízben levő legapróbb szerves anyagokat, regisztrálja azok jelemzőit és lehetővé teszi, hogy a vizsgálatot végző hatóság, illetve annak szerve a szennyvíz eredetét kimutassa. VDI nachrichten 1973. május 16. Berényi Az emeletes Arai-tenger A szovjet hidrogeológusok a Szovjetunió délkeleti részén fekvő Araitenger alatt felfedeztek még egy, édesvízü tengert. Ennek a tengernek az édesvíz-tartaléka igen nagy. A felfedezésnek nagy gyakorlati jelentősége van, mivel az Arai-tenger kezd kiszáradni: a tengert tápláló két közép-ázsiai folyó: az Amu-Darja és a Szir-Darja az öntözött földművelés intenzív fejlesztése következtében az Araiba. (APN) Műholdat neveztek el Kopernikusz tiszteletére A szovjet—lengyel közös vállalkozásban felbocsátott Interkozmosz 500 jelű műholdat Kopernikusz tiszteletére „Kopernikusz 500” jelzéssel illették az 1973. április 19-én történt felbocsátásakor. A Kopernikusz műhold az ionoszféra felkutatására szolgál és földkörüli pályáját 202—1551 km közt váltakozó magasságban 102 perc alatt futja be. Berényi 245
