Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-12-01 / 6. szám

Tanulmány, előadás címe Szerzője 5. Az Egyesült Nemzetek sze­repe a vízgazdálkodásban 6. A felszín alatti és a felszí­ni vizek közös használata 7. A szakértői, a nevelési, az oktatási és a kutatási lehe­tőségek áttekintése a nyu­gat-afrikai alrégióban 8. A vízügyi politika helyzete 9. A vízgazdálkodási politika jóváhagyása és megvalósí­tása az Egyesült Államok­ban 10. A vízgazdálkodási politika feladatai és az azzal kap­csolatos intézeti problémák 11. Árvízmentesítési politikák 12. A vízkészletek hatékonyabb hasznosításának lehetőségei 13. A vízügyi politika és az új technológiák 14. A vízgazdálkodás tervezési célkitűzéseivel kapcsolatos stratégiai megfontolások 15. Politikai problémák a víz­­gazdálkodás területén 16. Egyesült Nemzetek vízgaz­dálkodás-politikai paneljé­nek előzetes összefoglaló jelentése 17. A vízügyi adminisztráció esettanulmányai Indiában Egyesült Nemzetek Titkársága Dr. J. Ineson Egyesült Nemzetek Titkársága Prof. I. K. Fox R. J. Johnson (Egyesült Államok) A. Maass Prof. G. F. Waite Egyesült Nemzetek Titkársága Juan Dalbagni Prof. I. K. Fox Prof. I. K. Fox Egyesült Nemzetek P. R. Ahuja (India) A szeminárium igazgatója Dr. Alagappan A. (ENSZ Titkárság), társigazgatója Jain S. K. (India) volt, míg a titkári feladatokat Dr. Fano E. (ENSZ Titkárság) látta el. A rendezést indiai részről Dr. Rao K. L. öntözési és energiaügyi miniszter aktív közreműködésével a Ministry of Irrigation and Power (Öntözési és Energiaügyi Minisztérium) és a Central Water and Power Commission (Köz­ponti Víz- és Energiaügyi Bizottság) végezték. Az egész napos, hosszan tartó üléseken a szeminárium igazgatói, előadói és néhány hallgatója felváltva elnököltek. A szeminárium az alábbi kérdéscsoportokat tár­gyalta meg: I. Bevezetés a vízügyi adminisztráció témakö­rébe. II. A vízügyi politika alakítása és a tervezés fel­adatai. III. Vízügyi jogszabályozás. IV. Vízügyi szervezés. V. A díjrendszerek szerepe a vízügyi adminiszt­rációban. VI. A vízügyi adminisztráció különleges kérdései. Az I. témakörben előadás hangzott el az Egye­sült Nemzetek szervezeteinek szerepéről és a víz­ügyi adminisztráció jelentőségéről a fejlődő or­szágokban. Másik előadás a vízügyi adminisztrá­ció fejlődési irányaival és problémáival foglalko­zott Ázsiában és a Távol-Keleten. A 11. témakör­ben а vízgazdálkodási tervezés növekvő szerepé­vel és bonyolításával kapcsolatos adminisztrációs kérdésekről, a hatékony vízhasználat szerepéről az integrált vízgazdálkodásban, a vízigény előre­jelzéséről és az azzal kapcsolatos adminisztratív megfontolásokról, valamint a vízügyi politika és tervezés koordinációjáról hangzott el előadás. Dr. Rao miniszter előadást tartott India nagytávlati vízgazdálkodási tervéről. A 111. témakörben a fejlődő országok vízgazdálkodási adminisztráció­jának új fejlődési irányaival, a vízügyi jogszabá­lyozás trendjeivel és ezeknek a tervezés, a víz­ügyi politika alakítása, az adminisztráció terén való alkalmazásávál foglalkoztak az előadások. A IV. témakörben a vízgazdálkodási tervezés szer­vezésének új módjáról szövetségi rendszerű kor­mányzat esetén és a vízgazdálkodási adminiszt­rációról a kelet-európai országokban hangzott el előadás. További előadás foglalkozott a vízügyi koordináció kérdésével. Az V. témakörben a víz­díjakkal kapcsolatos adminisztrációs kérdések feltárásával és problémáival foglalkoztak a sze­minárium résztvevői. А VI. témakörben a felszín alatti vízhasznosítás, az árvízmentesítés admi­nisztrációs kérdéseivel, a nyilvánosság részvéte­lével a vízgazdálkodásban, a kutatás szerepével a vízgazdálkodási adminisztrációban foglalkoztak az előadók. Esettanulmányként a Madrasi Víz­gazdálkodási Intézetről és India vízgazdálkodási adminisztrációjának történelmi eseményeiről tar­tottak előadást. Az előadásokat általában élénk vita követte. Kiemelhető, hogy a szeminárium résztvevői erő­sen érdeklődtek a szocialista országok, különösen Magyarország centralizált vízügyi adminisztrá­ciója iránt. A szeminárium ideje alatt két egy-egy napos kirándulást szerveztek a rendezők Agrába, a csá­szárok hajdani városába, és a Ganges partján fekvő Hardwarba, a másfél évszázados 300 m3/s­­os Ganga-csatorna vízkivételi műveihez. A szeminárium következtetései és ajánlásai A vízgazdálkodási problémák jelentőségének növekedésével a vízügyi adminisztráció rendsze­rének és funkcióinak teljes felülvizsgálata szük­séges a fejlődő országokban. A vízügyi adminiszt­ráció a természeti, a gazdasági és a társadalmi adottságok figyelembevételével alakítandó ki minden országban. Az adminisztrációs szervezet és funkciója. A vízgazdálkodási szervezet kialakításánál, a terü­leti egységek lehatárolásánál célszerű a vízgyűjtő területet alapul választani. E területi egységeket kívánatos egy országos hatáskörű központosított vízügyi igazgatóság alá rendelni. Ha ez a centra­lizáció nem valósítható meg, akkor a vízgazdálko­dás különböző ágaival foglalkozó központi hiva­talok vagy minisztériumok vezetőiből bizottságot kell létrehozni, amely koordinálja az érintett mi­nisztériumok, szervek munkáját. A vízügyi ad­minisztráció feladatainak megvalósításában hasz­nos segítséget nyújthat az információgyűjtés centralizálása, az interdiszciplináris megközelítés 243

Next

/
Thumbnails
Contents