Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-12-01 / 6. szám

Vízminőségi osztályozás figyelembevétele

A vízszennyeződés okozta károk meghatározásánál nagy szerepe van a vizek minőségi osztályozásának. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Angliában, s nálunk is ezt egyaránt figyelembe veszik. Finnországban is foglalkoznak a vízfolyások minőség szerinti osztályozásának kérdésével. Az USA-ban a kérdésnek nem tulajdonítanak különösebb fontosságot, ugyanakkor folyamatosan vizsgálják a vízfolyások minőségének változását és ezt központi kérdésként kezelik. Csehszlovákiában a prágai Hidroökonómiai Intézet öt vízminőségi kategória közül, a két legmagasabb osztályba tartozó vízfolyásokra vonatkozóan végezte vizsgálatait. Lengyelországban messzemenően figyelembe veszik a vízminőségi osztályozás szabályait. A román vízminőségvédelmi terv célja gazdasági alapon meghatározni az élővizekbe bocsátott szennyvízzel kapcsolatos minőségi előírásokat, figyelembe véve a vízgyűjtőkön végrehajtandó fejlesztéseket, valamint az egyes vízgazdálkodási ágazatok fejlesztését.

Pár szó az egyes országokban alkalmazott szennyvízbírságolásról

A szennyvízbírság kivetésére Franciaországban nincs szabály. A bírság mértékét esetenként bírósági úton határozzák meg. Az NSZK-ban az esetenkénti szennyezésért járó bírságot, Valamint a rendszeresen előforduló és veszélyes szennyezés utáni bírságot a vízügyi törvény (a Land-ok vízügyi törvényei) alapján bíróság 'állapítja meg. Angliában a szennyvízbírsággal kapcsolatosan ugyancsak bíróság dönt, de az az érdekelt felek közötti megállapodás tárgya is lehet.

Csehszlovákiában a szennyvízbírságot általános előírások szabályozzák. Tekintettel arra, hogy vízfolyásonként több szennyező van, gyakran nehézséget okoz a szennyvízbírság arányos kivetése, illetve megállapítása. A szennyvízbírságot az évi szervesanyag-tartalom és az oldhatatlan alkotórészek által okozott szennyezés alapján számolják. A szennyvízbírságot annak megfelelően növelik, ahogy a folyó, vagy tó vizének minősége romlik. A bírságból befolyó összeget a Vízügyi Alap használja fel a károk kompenzálására, szennyvíztisztító telepek építésére (új szennyező források miatt szükséges telepek kivételével), valamint olyan termelési folyamatok bevezetéséhez szükséges többletköltségek biztosítására, amelyek révén a vízszennyeződés lényegesen csökken. Az ismertetett módszer továbbfejlesztése állandóan napirenden van. Kivételes esetekben a vízügyi hatóságok határozata alapján (előírások be nem tartása, hanyagság stb.) a szennyező üzemre az általános szennyvízbírságon túlmenően pótbírságot is kivetnek. A pótbírság mértékét az okozott kár nagysága, a vétkesség mértéke, a veszély foka stb. határozza meg. A befolyó öszegeket a vízminőség javítására fordítják.

Hollandiában a felszíni vizek szennyeződésével kapcsolatban 1970-ben törvényt hoztak, amely szabályozza az ipari üzemekre és más szervekre kivethető szennyvízbírság mértékét. Ennek alapja a szennyező anyagok mennyisége és minősége. Az évi szennyvízbírság területenként változik, lákosegyenértékre vonatkoztatva 4—12 holland forint. Kedvezőtlen területeken — kis, szétszórt településeken, vagy ipartelepeken — a kormány támogatást nyújt. A nagy mennyiségű szennyvizet kibocsátó iparágakra többletdíjat rónak ki. Romániában a szennyvízbírságot a szennyvízkezelés költségeivel arányosan határozzák meg. Alapelv az, hogy a szennyvízbírság nem lehet kisebb, mint a bebocsátott szennyvízmenynyiség tisztítási költsége. Ha a tisztítótelepek építése elhúzódik, progresszív büntetést alkalmaznak. Az USA-ban a szennyezőkre nagyon ritkán vetnek ki bírságot és a károsultak részére sem fizetnek kártérítést. Leginkább bírósági beavatkozásokra 'kerül sor. A bírság mértéke a szövetségi államokban általában 2500 dollárig vethető ki. A legtöbb államban a bírság a halpusztulásra vonatkozik és mértéke megegyezik a halállomány helyreállítási költségeivel.

A vízszennyeződésből származó gazdasági károk meghatározása terén az egyes országok új módszerek kialakítását tűzték ki célul. A tárgykörrel kapcsolatos egyes feladatok megoldására Romániában, Angliában stb. számítógépeket alkalmaznak, de ugyanakkor gazdaságmatematikai modelleket is. Az USA-ban mind matematikai programozást, mind számítógépeket egyaránt alkalmaznak a vízszennyezés okozta gazdasági károk meghatározásához. Számítógépeket használnak a szimulációs vízgyűjtő modellekhez, a víz- és szennyvízhozamok meghatározásához és a szennyezést csökkentő különböző módszerek költségeinek meghatározásához. Matematikai programozási módszerrel határozzák meg a vízminőség és vízmennyiség adott szintjéhez tartozó minimális ráfordításokat. Több célú vízgazdálkodási' létesítmény esetében ilyen módszerekkel jutnak el a legkedvezőbb variánsok kiválasztásához.

A gazdasági károk becslésével foglalkozó tanulmányok eredményeit a vízvédelem rendelkezésre álló beruházási költségeinek elosztásához kellene alkalmazni. Az országúk többsége azonban nem él ezzel a lehetőséggel, illetve az erre vonatkozó értesülések hiányosak. A Szovjetunióban a kárbecslési vizsgálatok eredményeit ugyancsak korlátozott mértékben hasznosítják. Csak mint jelzéseket veszik ezeket figyelembe a szennyvíztisztítás és a vízminőségvédelem szükséges mértékének közelítő megállapításához.

Franciaországban a vízminőség javítására szolgáló pénzösszegek szétosztását kizárólag a szenynyeződés által okozott gazdasági károk globális mértéke határozza meg. Romániában a szennyeződés elleni védekezés beruházási költségeinek szétosztásához a vízminőségvédelmi terveket veszik alapul, de tekintettel vannak a népgazdasági fejlődés adott szintjére. Angliában a már többször említett vízszennyeződési felmérés szolgálta237