Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
Az elmúlt egy év alatt az OVH hat megyében (Zala, Szolnok, Szabolcs, Vas, Hajdú, Békés) végzett felügyeleti vizsgálatot, többségüket a végrehajtó bizottság felkérésére. A vizsgálatok összegező megállapításai alapján pozitívan értékelhető a megyékben folyó vízügyi ágazati tevékenység, a végrehajtó bizottságok és az ÉKV osztályok munkája eredményeként az ágazat területén jelentős fejlődés következett be. A megyei vezetésnek a vízügyi ágazat területén foganatosított intézkedései helyesek, eredményük a hatékony felügyeleti és ellenőrzési tevékenység következtében alsóbb szinten is észlelhetők. A tanácsok ágazati irányító, szervező és koordináló munkájának értékelése szempontjából figyelemre méltóak a vizsgálatok megállapításai, ezért érdemes azokat főbb vonalakban áttekinteni. Vízellátási, csatornázási és vízminőségvédelmi feladatok ellátása Az eddig végzett vizsgálatok is megerősítettéli annak az ágazati célkitűzésnek az eredményes végrehajtását, amely a falusi vízellátás jelentős fejlesztését irányozta elő. A vizsgált megyékben a IV. ötéves terv időarányos vízműfejlesztési tervét a tanácsok teljesítették. Pl. Szabolcs megye IV. ötéves terve is tükrözi azt a helyzetet, 'amely az egész megye ellátásának elmaradottságát jellemzi, ezért a korábbinál nagyobb fejlesztési előirányzatokat tartalmaz, a várható ellátottsági színvonal növekedése előreláthatóan nagyobb lesz a tervezettnél. Vas megyében mind a víz-, mind a csatornaellátottság a végrehajtott fejlesztések eredményeként fokozatosan közelít az országos átlaghoz. A közműves vízellátásról és csatornázásról szóló megyei tanácsrendeletek az elmúlt években bekövetkezett változások miatt felülvizsgálatra és módosításra szorulnak. A megyékben eredményesen folyik a regionális vízművek és a térségi vízellátási rendszerek kialakítása. A csatornázás általában nem követi a vízhálózat fejlesztési ütemét. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy pl. Vas megye valamennyi csatornaművel rendelkező településén van szennyvíztisztító telep (összesen 10). Az viszont kedvezőtlen, hogy ezek közül csak egynek van biológiai tisztító berendezése. A szennyvíztisztító telepek kapacitása valamennyi vizsgált megyében növekedett, azonban a szennyvíztisztítás helyzete nem kielégítő, különösen súlyos a helyzet 'a városokban. Például Zala megyében az olajbányászat telephelyein a biológiai tisztítótelepek a szakszerűtlen kezelés miatt gyenge hatásfokkal működnek. Szolnok város szennyvíztisztító teleppel nem rendelkezik, a megye többi városaiban a szennyvíztisztító telepek túlterheltek, a tisztítás hatásfoka alacsony. Vízvédelmi szempontból előtérbe kerültek a mezőgazdasági üzemek, amelyek nagy részénél a szennyvíztisztítás megoldatlan. A mezőgazdasági üzemek szennyvízelvezetésének megoldásával azonban az ÉKV osztályok még szervezetten nem foglalkoznak. A közműves vízellátás fejlesztésére a megyék általában a társulati formát alkalmazzák. A társulatok megalakításához szükséges műszaki előkészítő munkában az ÉKV osztályok a területi vízügyi szervekkel szorosan együttműködve aktívan részt vesznek. Vas megyében a társulatalakítás előtti tanácsi műszaki-szervezési feladatok ellátása példamutató. A megyei tanács és a helyi tanácsok a vízműtársulások megalakításához jelentős anyagi támogatást nyújtanak, fontos feladatok hárulnak az ÉKV osztályokra a támogatások felhasználásának ellenőrzése tekintetében. Ezek az ellenőrzések általában megtörténnék, azonban — a vizsgálat megállapításai szerint — ezt rendszeresebbé, tervszerűbbé kell tenni. Helyi vízrendezés és vízkárelhárítás Az állami, az üzemközi és az üzemi vízfolyások összehangolt fejlesztése jelentős feladat. Éhben a megyei ÉKV osztályokra fontos koordinációs feladatok hárulnak, különösen a helyi tanácsok ilyen irányú feladatai összehangolása, a megye komplex vízrendezési tervének végrehajtása érdekében. A vizsgált megyék belterületi vízrendezéséből eredő feladatok megoldását az ÉKV osztályok általában megfelelő súllyal kezelik, különösen kiemelkedő a belterületi vízrendezés irányító munkája Hajdú és Vas megyében. E megyékben a városok, nagyközségek rendezési tervével párhuzamosan készülnek a vízrendezési tervek, ezzel elősegítik a több ütemben épülő művek gazdaságos kivitelezését. A községi tanácsok jelentős számban tagjai a vízgazdálkodási társulatoknak a belterületi vízrendezési munkákat a társulatok útján végzik el. A községek társulati tagságában országosan a legjobb arány Zala megyében van (a községi tanácsok 93%-a tagjai a vízgazdálkodási társulatoknak), s külön figyelemre méltó itt az ÉKV osztály és a társulatok eredményes együttműködése. Vannak megyék, ahol nem ilyen kedvező a helyzet. A helyi vízrendezési munkák eredményes ellátása érdekében célszerű a helyi tanácsok társulatokba való belépésének szorgalmazása. A helyi vízkárelhárítási védelmi szervezetet az ÉKV osztályok évenként felülvizsgálják és kiegészítik, azonban ez a munka sok tekintetben formális, szükség van arra, hogy e szervezet ütőképességét is vizsgálják. A vizsgálatok e feladatkörben a következőkre hívják fel a figyelmet. Éokozottább gondot kell fordítani a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos tanácsi védelmi szervezet ütőképességének fejlesztésére, a védekezési gyakorlatok megtartására, valamint a kéziszertárak létesítésére. Л vízügyi feladatok végrehajtásának irányítása, szervezése és koordinálása A településhálózati fejlesztési tervek megfelelően tartalmazzák a vízügyi ágazat körébe tartozó fejlesztési feladatokat. A készülő községrendezési 230
