Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
— az öntözés technikája, — öntözőhálózat tervezése, — alapadatok, — vízellátási művek és a hálózat használatának módja, — nyomás alatti és nyílt csatornahálózat nyomvonalvezetése és számítása, — felszerelések és automatizálás. Igazgatás — adminisztráció és forgalom, — bekerülési becslések és jövedelmezőségszámítás. II/2. Vízrendezési szakirányulás Talajvédelem — fiziológia, talajtan, erózió, — felszíni hidrológia, — felszíni vizes erózió, — kísérleti vízgyűjtők, — beavatkozás a vízfolyásokba, — beavatkozás a földeken. Vízrendezés — lecsapolás, agronómiái szempontok, — vízfolyás-gazdálkodás, — dombvidéki tavak hasznosítása. Vízgyűjtő gazdálkodás — általános tervezés, — a beavatkozások jövedelmezősége. III. Alkalmazott ciklus Minden hallgató a területen egyénileg dolgozik valamelyik öntöző vagy lecsapoló rendszerben. Az ott begyűjtött adatok alapján készíti el oktatói segítséggel diplomatervét. Ez a tanulmányi ciklus egy belső — olaszországi — tanulmányúttal végződik. Az intézetben folyó oktatás tartalmilag és a képzési célt illetően közel áll a mi egyetemünkön folyó vízgazdálkodási szakmérnök-képzéshez. Az a tény azonban, hogy a képzés nappali és a hallgatók diákszállóban lakása kötelező, intenzívebb munkára nyújt lehetőséget. Az oktatott tananyagnak több figyelemre méltó része van. Pl. a fototechnika, a radiológia, a-számítógép-technika, a különböző célú térképhasználat ugyancsak hangsúlyt kap a kérdésben. Ezek a mi óktatásunkban elhanyagolt részek. A hallgatók tanulmányaikat egy konkrét helyzet valóságára épülő diplomaterv készítésével zárják. A meg nem felelő hallgatók diploma helyett csak látogatási igazolást kapnak. Kutatási munka Az intézetben, illetve annak koordinációjában az alábbi 3 kutatási témát tervezik elkezdeni (jelenleg még nincs meg a témák viteléhez a teljes pénzügyi fedezet): 1. a kis vízgyűjtők hidrológiája, 2. a felszín alatti drainage és öntözés komplex műszaki hidraulikai és mezőgazdasági problémái, 3. a számítógépek alkalmazása hidrológiai-hidraulikai tervezésben. E témákban ■—• intézeten kívül — már végeztek kutatásokat, de azok az intézet tevékenységébe még nem épültek be. Érdekes új kezdeményezésük, hogy a legkiválóbb hallgatóinak a második évre is adnak ösztöndíjat és kutatási feladatokat is kapnak. A hallgatók és kormányaik ugyanakkor vállalják, hogy a 2. év után a hallgatók a küldő országba visszatérnek és ugyanazon módszerrel azt a kutatási feladatot kezdik, illetve folytatják, amivel az intézetben foglalkoztak. Általános tapasztalatok Itt jegyzem meg, hogy a bari intézetnek van egy testvérintézete Monpellierben (Franciaország), amely a mediterrán országok mezőgazdaságára vonatkozóan az ökonómiai jellegű prostgraduális képzést látja el, elvileg az elmondottakhoz hasonló módon. A két intézet közötti koordináció tanács Párizsban székel. Fogadtatásom és igazgató Materrese profeszszorral és több oktatóval folytatott megbeszélések kollegiálisak és szívélyesek voltak. Számos oktatási-kutatási és adminisztrációs problémáról kaptam tájékoztatást. A vezetőkkel, oktatókkal és a hallgatók egy részével folytatott beszélgetéseim megerősítettek abban, hogy fokozottabb érdeklődésünk és megfelelő formában való részvételünk e nemzetközi intézet munkájában kölcsönösen hasznos és kívánatos volna. Célszerű volna megvizsgálni, mit lőhet és kell figyelembe venni vízgazdálkodási szakmérnökképzésünk fejlesztése során az intézet tapasztalataiból. Néhány fiatal magyar szakember hallgatók ént való fogadására készséget tapasztaltam. Indokolt volna élni ezzel a lehetőséggel. Érdemes volna a Nemzetközi Mediterrán Mezőgazdasági Intézet munkáját abból a szempontból is elemezni, nem volna-e szükséges és lehetséges néhány európai szocialista ország együttműködésével hasonló felsőoktatási integrációs intézményt szervezni a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén. Egy ilyen intézmény több szakkal is működhetne (műszaki, ökonómiai, szántóföldi növény ék öntözése, vízrendezés-lecs ápolás stb.), mindegyik külön az egyes tagországokban. Jól tudom az ilyen KGST nemzetközi oktatási-kutatási intézmény számos szakmai-politikaiadminisztratív és oktatásszociológiai részletkérdést is felvet, amelyeket azonban fokozatosan mind meg lehetne oldani. Dr. Petrasovits Imre a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár Agrártudományi Egyetem, Gödöllő 210
