Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
Széchenyi István Emlékmúzeum NDGYCENKEH 1973. szeptember 21-én, Széchenyi István születésnapján, nyílt meg a Széchenyi-család nagycenki kastélyában a Széchenyi István Emlékmúzeum. Az újonnan létesült múzeumot a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának közvetlen irányítása alatt a Győr-Sopron megyei Múzeum rendezte be, de létrehozásában közreműködött a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum és lényeges részt vett rendezésében — a VIZDOK révén — a Vízügyi Szolgálat is. így a Múzeum — Széchenyi eszméinek széles körű hatását példázva, — valójában egy legszélesebb körű társadalmi megmozdulás eredménye, s az egész Múzeumra áll a Széchenyi gazdasági-műszaki tevékenységét bemutató múzeumrész mottójául választott Arany János idézet „Késő de tartozott szent hódolat hív: Egy nemzeté, ím e hálás adó.” Széchenyi szerepe a magyar vízügyek fejlődésében közismert. 1846— 1848-ig, előbb mint a Helytartótanács Közlekedési Bizottságának elnöke, majd 1848—1849-ben az első felelős minisztérium közmunka és közlekedésügyi minisztere a vízügyi szolgálatnak is legfőbb vezetője volt. Hatása azonban sokkal nagyobb vízügyeink fejlődésére, mint az ebből a rövid néhány évből következne. Már ifjúkori tanulmányai során felfigyelt a nyugat-európai vízi utak jelentőségére, a különböző vízszabályozások és az olasz öntözések eredményeire. Érdeklődését atyja ilyen irányú tevékenysége is befolyásolhatta, hiszen Széchényi Ferenc Dráva-szabályozási kir. biztos is volt. Érthető tehát, hogy már 1822- ben támogatta a hazai gőzhajózás megteremtésére irányuló törekvéseket, 1825-ben felfigyelt a Sárvíz-szabályozásról szóló országgyűlési jelentésre s 1829-ben részt vett a Zalaszabályozási Társulat létrehozásában; 1830-ban pedig élére állt a Duna-gőzhajózás megszervezésének és az Al-Duna szabályozásának. Első hivatalos megbízását — Al-Dunaszabályozási kir. biztosi kiküldetését — ennek érdekében vállalta. Elsőként ismerte fel a vízszabályozások: a vízi utak fejlesztését szolgáló folyószabályozások, a mezőgazdaság fejlesztését célzó ármentesítések és lecsapolások, de elsősorban a Tiszavölgy rendezésének döntő jelentőségét az ország gazdasági fejlődésének megalapozásában. Széchenyi nemcsak a reformkor vízügyi tevékenységének adott irányt, hanem célkitűzéseivel a későbbi korok programját is megszabta, hiszen a vizek szabályozása után — lépésről lépésre haladva — a vizek hasznosítását, sőt a hegy- és dombvidékek vízrendezési célú erdősítését is megoldandó feladatnak tekintette. Ez az indoka annak, hogy a most megnyílt emlékmúzeumban a vízgazdálkodás témaköre oly hangsúlyos szerepet kapott. A múzeum két, jellegében és céljában is különböző részből áll. A földszinten korabeli kastélybútorok és dolgozószobájának bútorai idézik azt a környezetet, amelyben a „legnagyobb magyar” élt és dolgozott. Az itt bemutatott emlékek, képek, dokumentumok pedig ennek a környezetnek a szellemi légkörét elevenítik fel: a Martinovics-összeesküvés vértanúiról készült rajzon olvashatjuk Hajnóczy József — Széchényi Ferenc magántitkára és tanácsadója — nevét, dolgozószobájában megilletődéssel állunk hatalmas sokfiókos íróasztala előtt, amelyen nemzetnevelő-országépítő munkái születtek; — a legátfogóbb feladatokat megfogalmazó programok (Hitel, Világ, Stádium ...), — és a hétköznapi gazdasági-műszaki szervező munka nem kevésbé jelentős dokumentumai: a „Néhány szó a Duna-gőzhajózás körül”, „Eszmetöredékek a Tiszavölgy rendezéséről”, „A Balatoni gőzhajózásról” és még mások ... Az emeleti rész kiállítási anyaga Széchenyi szerteágazó gazdasági-műszaki tevékenységének emlékeit, eredményeit mutatja be a mottóul választott Arany János idézet szellemében : „Hová tekintesz földeden magyar, Hol Széchenyi nevét ne lásd megírva örök dicsőség fénysugárival? Ha büszke méned edzi habzó pálya, Ha eszmeváltó díszes körbe gyűlsz, Ha szárnyakon repít a gőz dagálya, Ha tenni, szépre, jóra egyesülsz; Duna, Tisza... ez, mely prüsszögve hordja Fékét, s szabályhoz törni kénytelen; — Amannak hódol a sziklák csoportja, S Trajánusz híre újból megjelen ... Széchenyi hírét, a lángész csodáit Ragyogja minden, távol és közel.. Nagycenk, volt Széchenyi kastély (Fotó: Schermann, VIZDOK) 211
