Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-12-01 / 6. szám

Nemzetközi felsőfokú oktatási integráció a mezőgazdasági vízgazdálkodásban A mezőgazdasági vízgazdálkodás vonatkozásá­ban is széles körű szakmai információáramlás fo­lyik Magyarország és a világ számos országa kö­zött. Ennek gyakori formái a személyes látogatá­sok, tapasztalatcserék. Ezek egyikéről — az Olaszországba települt Nemzetközi Mediterrán Mezőgazdasági Intézetről és munkájáról — sze­retnék tájékoztatást adni ez évben szerzett sze­mélyes tapasztalataim alapján. Különös sajátossága az Intézetnek, hogy a víz­rendezés és öntözés területén a világon az egyet­len nemzetközi integrált felsőoktatási intézmény. Szervezeti kérdések A Nemzetközi Mediterrán Mezőgazdasági In­tézetet 1962-ben hét ország kormánya alapította (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Tö­rökország, Görögország, Jugoszlávia, Portugália). Feladata elsősorban prostgraduális képzés nyúj­tása az érintett országokból érkező fiatal kultúr- és agrármérnököknek. Az 1962—72 közötti 10 éves időszakban 330-an végeztek a világ csaknem minden földrészéről ér­kezett hallgatók. Ez alatt az idő alatt a szocialista országok kö­zül Jugoszláviából 37, Romániából 25, Bulgáriá­ból 1 fő kapott diplomát. Ügy vélik, hogy az Intézet eddigi tevékenysége nemcsak közvetlen szakmai célokat szolgált, de hozzájárult a nemzetközi káderek közötti együtt­működés javításához is. Az intézet 1972-ig általános „bonifica integrá­lé” szakmai tartalommal működött és Bariban székelt. 1972-ben a Baritól 8 fcm-re levő Valen­­zanó község területén kapott új, modern tanépü­letet, hidrolabort, diákszállót, éttermet és tanári lakásokat. A tanépületek teljes felszerelése még folyamatban van. Az intézet oktatómunkája szervezetileg általá­nos és speciális szakra tagozódik. A speciális sza­kon belül a vízrendezés, lecsapolás és az öntözés két külön ágra oszlik. Az intézet évi költségvetése kb. 140 millió olasz líra (bb. 7 millió Ft). Ezt az összeget az alapító országok nemzeti jövedelmük arányában, hozzá­járulásaikkal fedezik. Pl. Jugoszlávia 3,4%, Spa­nyolország 14%, Franciaország 41% stb. Kisebb összeggél más szervek támogatását is élvezik. A képzési idő 9 hónap, amely az 1972/73. tan­évben 538 óra előadást, 48 óra tantárgyi gyakor­latot, 36 nap üzemi-területi gyakorlatot és 10 nap kirándulást — tanulmányutat foglalt magában. Az állandó főállású oktatók száma: 4 (1 tanár­segéd, 3 adjunktus). 35 — főként külföldi — félállásos és meghívott előadójuk van. Ezek közül 12 egyetemi tanár, a többi pedig vezető gyakorlati szakemberek közül kerül ki. Az igazgató, Nicola Matarrese professzor, egyben a Bari Egyetem Mezőgazdasági Karának tanszékvezető tanára. Az oktatói terhelés struktúrájára talán jellemző az egyik adjunktus becslése, mely szerint idejé­nek 50%-át az oktatás, 30%-át adminisztráció, 20%-át az önképzés teszik ki. Az Intézetnek jelenleg 34 hallgatója van, aki­ket 108 jelentkező közül választottak ki. A hall­gatók gyakran igen eltérő előképzettséggel kerül­nek az intézetbe. Ezért az első két hónap általános és egységes alapanyag oktatásával telik el. Ezután a hallga­tók alkalmassági vizsgát tesznek. A szakanyag elsajátítása mellett külön intenzív nyelvtanulásban is részt vesznek. Az oktatás hi­vatalos nyelve angol és francia. Előadások alatt szimultán tolmácsolás folyik. Az oktatott anyag A tanév 3 ciklusra tagozódik. Az előkészítő, az alapozó és adaptáló szakaszökra. Ezek tematikája a következő: I. Az előkészítő ciklus (időtartama 2 hónap) Közös mind az általános „Bonifica Integrale” (integrált melioráció), mind a két speciális szak­­irányulás hallgatói számára. Tárgykörök: Idegen nyelvek: angol vagy francia, olasz. Szaktárgyak: — mediterrán mezőgazdasági földrajz, — mediterrán ökológia, — termesztett kultúrák, — technikai segítség szervezetei, — a tervezés és a tervek jövedelmezősége, — speciális kérdések. II. Alapozó ciklus Tárgyak: II/l. Öntözési szakirányulás Öntözési vízhasználat — a termesztett kultúrák vízszükségletének meghatározása, 209

Next

/
Thumbnails
Contents