Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-10-01 / 5. szám
A miniszter felesége karosszékben ül, karján az alig egyéves Eötvös Loránddal. Az atya a szék mögött áll és kezében csörgővel igyekszik a kisgyermeket rábírni arra, hogy a festő felé fordítsa fejét.* Ez a kép 1847-ben készült és a Barabás-féle képjegyzékben 1152 szám alatt szerepel. A miniszter 25 arannyal jutalmazta érte a művészt. Amennyiben a Vásárhelyi család nőtagjairól készült kép nem magyar művész kezétől származnék, elsősorban a bécsi festők között kell az ismeretlen művészt keresnünk. A legnagyobb valószínűséggel Anton Einsle bécsi festő kerülhet szóba. Einsle (1801—1881) alighogy elvégezte a bécsi festőakadémiát, a császárvárosban keresett festő lett. József nádor 1832-ben Budára hívta és udvari festőjévé nevezte ki. Ebben az időben számos magyar szellemi kiválóság és főúr fordult meg Budán, akikről Einsle — a nádor ajánlásával — arcképet festett; közöttük Széchenyi Istvánról, Kölcsey Ferencről, Pyrker János egri érsekről, Döbrentei Gáborról és másokról. Einsle megrendelői köre akkora volt, hogy Barabás, aki sokkal nagyobb tehetség volt nála, sokáig emiatt nem telepedett meg a fővárosban. Amikor azonban főúri barátai úgy határoztak, hogy Barabást mindenképpen Pesten tartják, Einsle végleg Bécsbe távozott. * Sajnálatos, hogy ez a tudománytörténeti értékű kép, mivel sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Nemzeti Galéria, sem az Eötvös Loránd Múzeum alapítását szorgalmazó Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet nem mutatott érdeklődést megvásárlására, magángyűjtő kezébe került. Az előadottak alapján — úgy hiszem — mindenekelőtt két változatról lehet szó. A Vásárhelyi család három nőtagjáról készített képek vagy krétarajzok (crayonok), vagy akvarellek lehettek. Valószínűnek tűnik, hogy a három személyt a művész három önálló képen örökítette meg. Vajon hol akadunk reájuk? Bendefy László IRODALOM 1. Gonda B.: Vásárhelyi Pál élete és művei. Budapest, 1896. 2. Barabás M. szóban forgó Vásárhelyi-képét közli Bendefy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820—1920. (Akadémia Kiadó) Budapest, 1958. — 149. old. 3. Barabás M.: Académiából ki jöttem után készített munkáim... jegyzőkönyve stb. Lásd a 4/a id. munka 228—319 old. Kolozsvár, 1944. 4. Barabás M.: Márkusfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Biró Béla, Kolozsvár, 1944. 5. Barabás Miklós emlékiratai. Közli: Kézdi Kovács László. 21 skk. Budapest, 1902. 6. Szentiványi Gy.: Barabás Miklós művészete (Magyar Művészeti Ktár 4—5. sz.), Budapest, 1927. 7. Hoffman E.: Barabás Miklós. Budapest, 1950 — 48 old. után, valamint 50. és 51. tábla. 8. Ballagi A.: A magyar nyomdászat történeti fejlődésének vázlata 1472—1877. Budapest, 1878 és ... 9. Firtinger K.: Hazánk könyvnyomtatói Hunyadi Mátyás idejétől 1848—1849-ig. Grafikai Szemle, 1892. 10. Lásd az 1. és 2. alatt. 11. Bendefy L.: 2. alatt id. munkája. Budapest, 1958. r/)ip lomaUiosztó ünnep sít/ a Budapesti Műszaki Egyetem \ ízgazdálkodási Főiskolai Karán Bensőséges ünnepség keretében került kiosztásra szeptember 7-én 132 üzemmérnök és 22 műszaki szakoktató részére a magasabb képesítést jelentő diploma és ez alkalomból tettek esküt a főiskola elsőéves hallgatói is. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán Baján, a központi mozi helyiségében szeptember 7-én 14 órakor népes közönség gyűlt össze. A főiskolán 1973-ban végzett hallgatók és hozzátartozóik a kari tanács díszülésén vettek részt, melynek keretében Czédli György igazgató meleg hangú méltatás és útravaló kíséretében nyújtotta át a jól megérdemelt üzemmérnöki diplomát tulajdonosaiknak. Ezt követően dr. Wisnovszky Iván, az OVH vezetői képviseletében ismertette azt az elvárást, mellyel a vízügyi szolgálat tekint az új üzemmérnökök felé, kihangsúlyozva a szakma, szeretetének és a dolgozók megbecsülésének fontosságát. Az állami vizsgabizottság értékelése alapján 21 olyan szakdolgozat készítőjét részesítette 450— 1000,— Ft pénzjutalomban, akik jeles osztályzatot kaptak. Szakszervezetünk és a vízügyi szolgálat, de a magyar mezőgazdaság is szeretettel üdvözli és várja az új vízügyi szakembereket. A kirgiz gazdasági fejlődés távlatai A Kirgiz SZSZK Legfelsőbb Tanácsának nemrég lezajlott ülésszakán megtárgyalták a gazdaságfejlesztés további feladatait. A köztársaságban számos új nagyipari objektum létesül, köztük a toktoguli vízi erőmű a Narin folyón. Ennek kapacitása 1,2 millió kilowatt lesz. Az erőmű villamosenergiája meggyorsítja a környező hegyekben levő gazdag lelőhelyek kiaknázását, villamosított öntözőrendszereket működtet több százezer hektárnyi területen (Kirgíziában jelenleg az öntözött földek területe eléri a 900 ezer hektárt). Továbbfejleszti a gépgyártást, a rádióelektronikát, a vegyipart. A kirgiz ipar termékeit több tucat külföldi országba exportálják. (APN) 191
