Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-02-01 / 1. szám

11 vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójáról DÉGEN IMRE államtitkárnak, az OVH elnökének sajtótájékoztatója Nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tar­tott Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke az országos napilapok, hetilapok, a tv és a rádió meghívott képviselői számára. A február 2-án rendezett tájékoztató fő témája a a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciója volt, s válaszolt arra a kérdésre, hogy mi indo­kolta a Minisztertanács január 18-i ülésén ho­zott határozatát a vízgazdálkodás távlati műszaki­gazdasági fejlesztésének módozatairól és feltéte­leiről. Felmerült az a kérdés is, minek tulajdo­nítható, hogy a népgazdasági ágazatok közül — a közlekedéspolitikai koncepció után — éppen a vízgazdálkodás távlati tervének elfogadását tar­totta az elsők között szükségesnek a kormány. Dégen Imre bevezetőben —i a többi közt — kifejtette, hogy a víznek ősidők óta fontos a sze­repe a földi élet, a termelés, a társadalmi-gaz­dasági fejlődés alakulásában. Korunkban ez meg­határozó jelentőségűvé vált, mert a gazdasági élet és a természeti környezet sokoldalú kap­csolatának jóformán minden vonatkozása össze­függ a vízviszonyokkal. A vízgazdálkodásnak az intenzív gazdasági fej­lődés, a műszaki haladás által megkövetelt fej­lesztése hazánkban is jelentős anyagi-műszaki eszközöket igényel, — másfelől a népgazdaság egészének fejlődésével összehangolt, komplex fejlesztése — mint a szociális és gazdasági inf­rastruktúra fontos része — a gazdasági növeke­dés egyik alapvető fontosságú feltétele. A vízgazdálkodás fejlesztését ezért előremu­tató, nagytávlatú, a fejlődés fő irányait kijelölő átfogó tervre kell alapozni. A KONCEPCIÓ CÉLJA A koncepció fő célja, hogy kijelölje a vízgaz­dálkodás fejlesztésének tendenciáit és egyes meg­határozó jelentőségű feladatait a következő 15— 20 éves időszakra, s vázlatosan rámutasson a 2000-ig terjedő időszak fontosabb fejlődési irány­zataira. Egyben vízgazdálkodási vonatkozásban kiindulási alapot ad a népgazdaság fejlesztési célkitűzéseinek a megalapozásához is — mon­dotta Dégen Imre, majd vázolta a vízgazdálkodás elmúlt évtizedben elért fejlődését. Ennek során: — kibontakozott a vízgazdálkodás gyorsabb ütemű és arányosabb fejlődése, —■ kialakult az országos és területi irányítá­sának egységes szervezete, önálló népgazdasági ágazattá vált, — megváltoztak belső ágazati arányai. Túl­súlyba jutott a lakosság és az ipar vízellátása; — a korábban nagyrészt kézi erővel végzett vízépítés korszerű gépesített vízépítő iparrá fej­lődött; — a vízkészletek kiegyenlítésére és pótlására, nagy térségek vízviszonyainak átfogó rendezé­sére regionális vízműveket, duzzasztóműveket, öntözőrendszereket, csaknem 300 víztárolót épí­tettünk. Az utóbbi évek jelentős beruházásai (a IV. öt­éves terv időszakában az egész népgazdaságban 37 milliárd Ft a vízgazdálkodási célú beruházás) és a nagyarányú fejlődés sem szüntették azonban meg teljesen a korábban keletkezett aránytalan­ságokat és elmaradásokat, és nem alakulhatott ki a vízgazdálkodás anyagi-műszaki alapjainak kellő összhangja a fejlődés követelményeivel. A VÍZGAZDÁLKODÁS népgazdasági jelentősége Magyarország földrajzi helyzetéből, természeti körülményeiből és gazdasági viszonyaiból adó­dik, hogy hazánkban a vízgazdálkodásnak külö­nösen nagy a népgazdasági jelentősége — mon­dotta az OVH elnöke, majd így folytatta: — A térben és időben rendkívül változékony szélső­séges éghajlati viszonyok, valamint a talaj- és domborzati adottságok, a felszíni lefolyás elosz­lásának erős tér- és időbeli ingadozását eredmé-1

Next

/
Thumbnails
Contents