Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-02-01 / 1. szám
11 vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójáról DÉGEN IMRE államtitkárnak, az OVH elnökének sajtótájékoztatója Nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tartott Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke az országos napilapok, hetilapok, a tv és a rádió meghívott képviselői számára. A február 2-án rendezett tájékoztató fő témája a a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciója volt, s válaszolt arra a kérdésre, hogy mi indokolta a Minisztertanács január 18-i ülésén hozott határozatát a vízgazdálkodás távlati műszakigazdasági fejlesztésének módozatairól és feltételeiről. Felmerült az a kérdés is, minek tulajdonítható, hogy a népgazdasági ágazatok közül — a közlekedéspolitikai koncepció után — éppen a vízgazdálkodás távlati tervének elfogadását tartotta az elsők között szükségesnek a kormány. Dégen Imre bevezetőben —i a többi közt — kifejtette, hogy a víznek ősidők óta fontos a szerepe a földi élet, a termelés, a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulásában. Korunkban ez meghatározó jelentőségűvé vált, mert a gazdasági élet és a természeti környezet sokoldalú kapcsolatának jóformán minden vonatkozása összefügg a vízviszonyokkal. A vízgazdálkodásnak az intenzív gazdasági fejlődés, a műszaki haladás által megkövetelt fejlesztése hazánkban is jelentős anyagi-műszaki eszközöket igényel, — másfelől a népgazdaság egészének fejlődésével összehangolt, komplex fejlesztése — mint a szociális és gazdasági infrastruktúra fontos része — a gazdasági növekedés egyik alapvető fontosságú feltétele. A vízgazdálkodás fejlesztését ezért előremutató, nagytávlatú, a fejlődés fő irányait kijelölő átfogó tervre kell alapozni. A KONCEPCIÓ CÉLJA A koncepció fő célja, hogy kijelölje a vízgazdálkodás fejlesztésének tendenciáit és egyes meghatározó jelentőségű feladatait a következő 15— 20 éves időszakra, s vázlatosan rámutasson a 2000-ig terjedő időszak fontosabb fejlődési irányzataira. Egyben vízgazdálkodási vonatkozásban kiindulási alapot ad a népgazdaság fejlesztési célkitűzéseinek a megalapozásához is — mondotta Dégen Imre, majd vázolta a vízgazdálkodás elmúlt évtizedben elért fejlődését. Ennek során: — kibontakozott a vízgazdálkodás gyorsabb ütemű és arányosabb fejlődése, —■ kialakult az országos és területi irányításának egységes szervezete, önálló népgazdasági ágazattá vált, — megváltoztak belső ágazati arányai. Túlsúlyba jutott a lakosság és az ipar vízellátása; — a korábban nagyrészt kézi erővel végzett vízépítés korszerű gépesített vízépítő iparrá fejlődött; — a vízkészletek kiegyenlítésére és pótlására, nagy térségek vízviszonyainak átfogó rendezésére regionális vízműveket, duzzasztóműveket, öntözőrendszereket, csaknem 300 víztárolót építettünk. Az utóbbi évek jelentős beruházásai (a IV. ötéves terv időszakában az egész népgazdaságban 37 milliárd Ft a vízgazdálkodási célú beruházás) és a nagyarányú fejlődés sem szüntették azonban meg teljesen a korábban keletkezett aránytalanságokat és elmaradásokat, és nem alakulhatott ki a vízgazdálkodás anyagi-műszaki alapjainak kellő összhangja a fejlődés követelményeivel. A VÍZGAZDÁLKODÁS népgazdasági jelentősége Magyarország földrajzi helyzetéből, természeti körülményeiből és gazdasági viszonyaiból adódik, hogy hazánkban a vízgazdálkodásnak különösen nagy a népgazdasági jelentősége — mondotta az OVH elnöke, majd így folytatta: — A térben és időben rendkívül változékony szélsőséges éghajlati viszonyok, valamint a talaj- és domborzati adottságok, a felszíni lefolyás eloszlásának erős tér- és időbeli ingadozását eredmé-1
