Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-02-01 / 1. szám

mintegy 3 nap, 2 és 1/2 órába tömörítve. A gyakorlat rövid időtartamába sűrített esemény­­sorozat azt jelentette, hogy 60 információ érkezett a Kormány­­biztosi Törzshöz, mely átlago­san 2 és 1/2 percenkénti bejövő kapcsolatot eredményezett. A beérkezett információk jellege, a vízállás-adatokból a mentési­kiürítési teendőkön és lokali­zációs töltésépítésen keresztül, a töltésszakadásig minden elő­fordulható tevékenységi körre kiterjedt. Az információk mint­egy 30%-a csupán rögzítést kí­vánt, 70%-a pedig a Kormány­­biztosi Törzsön belüli intézke­déssorozatokat indított meg. E néhány adatból érzékelhető, hogy az információ-mennyiség és azok jelentősége többszörö­sen felülmúlta a tényleges ese­tek időbeni átlagát. Ez teljes mértékben megfelelt a gyakor­lat egyik célkitűzésének, misze­rint a maximális leterhelés biz­tosítja az esetleges hibák, szűk keresztmetszetek észlelését. A Kormánybiztosi Törzsben szolgálatban levők egy rövid is­mertetés után, a gyakorlat al­kalmával először használták a védelmi központ technikai be­rendezéseit. A gyakorlatlanság­ból eredő zavarok leszámításá­val a vezetési gyakorlat első ta­pasztalatai szerint a hibák két fő csoportba sorolhatók: — szervezési hibák, —• technikai hibák. A szervezési hibák közül, je­lentőségénél fogva elsőként kell említeni az események naplóba való rögzítésénél tapasztalt hi­bákat. Az eredetileg elgondolt és a gyakorlaton kipróbált mód­szer helyes. A naplónál jelent­kező torlódás oka — a rendkí­vül nagy forgalom mellett — egyrészt a megfelelő 'kisegítő létszám hiánya, másrészt a Mű­szaki Törzs belső munkameg­osztásánál észlelhető kezdeti gyakorlatlanság. A naplózás fo­lyamatának alapelvét megtart­va, belső szervezési kérdések fi­nomításával a cél elérhető. A szervezés mellett technikai esz­közökkel is javítható a napló­ban történő eseményrögzítés fo­lyamata, távkapcsolású auto­mata magnetofonokkal. Bebizonyosodott — amint az várható volt — a diszpécser távbeszélő központ jelentősége. Napv fontosággal bír a diszpé­cser információ-irányítási fel­adata. A beérkező jelentések, adatok közvetlen, rendeltetésé­nek megfelelő helyre irányítása számtalan áttétel, többletmun­ka, zavar megszűnését eredmé­nyezi. A beérkező információ szelektáláshoz tartozik a Kor­mánybiztosi Törzs belső adat­­áramlási igény és szükségesség ismételt vizsgálata, szabályo­zása, valamint szintbeli elhatá­rolása. Ez természetesen nem könnyű feladat, mert ugyan­azon információ más és más helyzetben különböző jelentő­séggel bír, változó szintet kíván. Félő, hogy e kérdés sematikus elhatárolása oly mértékű túl­szabályozást eredményez, mely a kívánt eredménnyel ellenté­teset hoz. Figyelemre méltó igény je­lentkezett a három műszaki ügyeletes munkájával kapcso­latban. A műszaki ügyeletesek veszik fel és továbbítják a külső szervektől jövő információkat, valamint adják át a Törzs uta­sításait. A három műszaki ügye­leteshez az információk válta­kozva érkeznek és indulnak ki, így egymás munkáját nem is­merik, átfogó képet nem alkot­hatnak a teljes védelmi hely­zetről, így párhuzamosságok és kimaradások adódhatnak. Ennek elkerülése érdekében szervezési intézkedések szükségesek. A megoldás többfele lehet, végle­gest és megfelelőt alapos elemző munka nélkül nem lehet adni. A technikai jellegű hibák említése előtt megállapítható, hogy a kifejezett üzemzavar a védelmi központ berendezései­nek egyikénél sem fordult elő a teljes terhelés ellenére sem. A technikai berendezések ese­tében kétféle észrevétel merült fel. A különböző hírszolgálati esz­közök (különösen a vezénylő te­lefon) túlterhelésből, elhelye­zésből, vagy más okokból ere­dően nem tudták zavartalanul ellátni a tervezett feladataikat. A másik észrevétel, hogy a gyakorlat során az „élet” olyan kapcsolási viszonylatokat igé­nyelt, melyek a tervezés alkal­mával nem voltak előrelátha­­tóak. A védelmi központ technikai berendezéseinél tapasztalt szűk keresztmetszetek viszonylag könnyen megszüntethetek. Ez természetesen nem jelenti a be­rendezések bármelyikének ki­cserélését, átalakítását, hanem a tapasztalatok alapján elhelye­zési és kapcsolás-technikai vál­toztatásokat. A technikai beren­dezéseken végzendő változáso­kat megelőzi a szervezési kér­dések körültekintő értékelése és azután annak szolgálatában ke­rülhet rájuk sor. Végezetül megállapítható, hogy a gyakorlat megfelelt cél­jának, igen értékes tapasztala­tokkal szolgált, melyek enélkül tényleges védekezéskor jelent­keztek volna. A Kormánybiztosi Törzs szervezete az országos irányítással szemben támasztott követelményeknek megfelel. A védelmi központ merőben új berendezései, az eddigiektől el­térő elhelyezéssel, munkafolya­mattal —i előzetes gyakorlat nélkül — tudta fogadni és fel­dolgozni a rendkívüli terhelést, alapvető hiba nélkül. Tényleges védekezés esetén a Kormány­­biztosi Törzs teljes apparátusá­nak szolgálatba lépése — a gya­korlattól eltérően — fokozato­san megy végbe, hasonlóképpen a terhelés is fokozatosan alakul ki, tehát a teljes terhelés idejére már jól begyakorolt tevékeny­ség folyik. A gyakorlat által felszínre hozott hiányosságok megszün­tetése tovább javítja az árvíz­­védekezés irányításának mun­káját. Ezen túlmenően a tapasz­talatok megfelelő és határozott irányt mutatnak a védelmi köz­pont további műszaki fejleszté­sére. Polgár László íőmérnök 16

Next

/
Thumbnails
Contents