Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-08-01 / 4. szám
4. ábra. Vízmosásos erózió Szomódon zésre Paraszt Népfőiskolát szerveztek. Az akkori komplex tevékenységeket az Országos Földművelésügyi Tanács igen jelentősnek ítélte meg, feldolgoztatta és értékelte azokat.** Felmerült problémák a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területén A tatai járásnak alregionális településhálózati szerepe van, melyben Tata középfokú központ. Alregioná* Erózió- és talajvédelem a Gerecse lejtőin, VIZDOK, 1968. 5. ábra. Vízmosás-kötés Szomódon lis körzetének térszerkezete a kapitalista fejlődés során kialakult és öröklött, de a szocialista építés ideje alatt még nem kellően módosult anomáliákat tükrözi. A mezőgazdasági nagyüzemek a térségben nagy területtel rendelkeznek. A körzet földrajzi, geológiai, talajtani helyzete a mezőgazdasági termelés szempontjából legnagyobbrészt kedvezőtlen adottságú. A korábbi évtizedek alatt kifejlődött erózió a mezőgazdasági területeken súlyos károsodásakat, problémákat okozott, melyeknek kihatásai a településeknél is egyre fokozottabb mértékben jelentkeztek. A talaj termékenység fenntartásának egyes módjai a talajhoz alkalmazkodnak. Döntően befolyásolják a mezőgazdasági technika alapjainak (gépek), biológiai tényezőinek (fajták) és anyagi eszközeinek (műtrágya, vegyszerek) hatékonyságát, az egész gazdálkodás eredményességét. Az eróziós károk kifejlődése azonban nemcsak a gazdaságfejlődést gátló tényezővé vált, de ezzel párhuzamosan a környezeti ártalmak is rohamosan fejlődtek (mechanikai, kémiai, biológiai károsodások az élővizekben). Az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében — különösen az állami gazdaságokban — erőteljes koncentráció és szakosodás indult meg. Kezdetben a baromfi, később sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben, majd kiterjedt a növénytermesztés egyes ágaira is. A nagy hozamok elérését csak több tényező együttes alkalmazásával lehet biztosítani — kemizálás növelése, géprendszerek, öntözés, zárt technológiai rendszer stb. Ezért fokozott a veszély a kémiai anyagok talajba jutásával — felhalmozódás, toxikus maradványok, felszíni és talajvízszennyeződés. A különféle vegyi szennyezőanyagok, meddő-, salak-, és pernyehegyek, különféle ipari porok rohamos növekedése állt elő az ipari szektor gazdaságfejlesztése kapcsán, fokozódó veszélyt jelezve ezen a területen is (2. és 3. kép). Ez a folyamat a jövőben sem szűnik meg, csupán az energiahordozók felhasználásában bekövetkező arányváltozások miatt módosul. A magasra töltött salak és pernye, ipari porok, száraz állapotban a szél segítségével, máskor pedig a csapadék hatására lakott területeket, vizeket szennyez be és jelentős terméskárokat is okoz. Lúgos vagy savas tulajdonságai miatt gyakran rontja a környező talajokat és fertőzi az élő- és rétegvizeket is. A települések fejlődésével növekedtek a lákótelepi vízszennyezések veszélyei. A megoldás mechanizmusának gyakorlati tapasztalatai A területfejlesztési összefüggések, tényezők, feladatok ismeretének, kellő végrehajtásának hiányai miatt megalapozatlan helyi döntések kö-150
