Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-08-01 / 4. szám

vetkeztében, helyi szintű, regionális szintű és népgazdasági szintű vesz­teségtényezők adódhatnak. Az adott körzet térszerkezetében a terület adottságai kihasználásának igen nagy szerepe van. A körzet gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság és ipar tevékenysé­gének módozatai jelentősen befolyá­solhatják a területfejlesztési, a kör­nyezetvédelmi célkitűzések végre­hajtását, hatékonyságát. Az egész­séges területi egyensúly kialakítása nagymértékben függ a végrehajtás­tól. E szerepkörben igen jelentős fel­adatai vannak a középfokú köz­pontoknak, alregionális jellegű — járás — mikrokörzeteknek, mert a területfejlesztési és környezetvédel­mi összefüggő feladatok gyakorlati végrehajtásának áttekintését, ered­ményeinek, összefüggéseinek vizsgá­latát, az informálást és informáló­dást ebben a legkisebb nagyság­rendben lehet csak hatékonyan, cél­szerűen biztosítani. A természeti tényezők is ebben a nagyságrendben jelentkeznek együttesen. Az ágazati és terüléti érdekek megfelelő összehangolásának felté­telrendszerében, ebben a legkisebb területi egységben lehet célravezető vizsgálatokat, tervezési, kivitelezési, szervezési kísérleteket végezni. Mindezek keretében nyílik csak mód a térszerkezet addig még nem ismert összefüggéseinek feltárására és újabb megoldási variációk kidol­gozásával a folyamatos tervezés biztosítására és ezen keresztül a te­lepüléshálózat környezetvédelmének nemcsak a fejlesztés, hanem a fenn­tartás és üzemeltetés szempontjából történő optimalizálására is. Az alregionális jellegű mikrokör­­zet területi egység államigazgatási, államhatalmi szervezete, közigazga­tási, társadalmi feladatai, tevékeny­ségei is összefüggnek a természeti környezet hatására kibontakozó, ön­álló emberi együttélés körülményei­vel. Ebből a szempontból isi nagy je­lentősége van a közigazgatási — mikrokörzet — határ és a nagytér­ségi vízgyűjtőhatár összefüggései­nek, egymásra ható tényezőinek, a komplex nagytérségi, területi víz­­gazdálkodásnak. * * * *** *** Vö. Körössy József: Talajvé­delmi feladataink. OMMI 1954—55. évi évkönyve. 6. ábra. Talajvédelmi nagyüzemi szőlőtelepítés Neszmélyen A térszerkezet alakulása az ipari és mezőgazdasági szektor gazdaság­­fejlesztéseivel erőteljesen megindult. A mezőgazdaság 1970-ig a kedve­zőtlen természeti adottságok elle­nére az országosan is az elsők közé került, több mutatójával pedig meg­haladta az országos átlagot. Fokozódott az igény a vízgazdál­kodással szemben is, egyre nőtt az üzemi és nagytérségi vízgazdálkodá­si beavatkozások közötti összhang jelentősége. A vízgazdálkodás a mezőgazda­­sági termelés fejlesztésének nem­csak hatékony eszköze, de nagy anyagi és szellemi eszközöket igény­lő munka is. Már az előkészítés fo­lyamatában helyesen kell felmérni és felhasználni az adott táj terme­lési gyakorlatát, múltját és jelenét, ismerni szükséges a talaj-, a nö­vény-, a vízklíma-összefüggéseket és kölcsönhatásokat. Mindezeket az is­mereteket a technika jelenlegi és várható fejlődésével úgy kell köz­­gazdasági egységbe foglalni, hogy ma is, de évtizedek múlva is jól szolgálja a társadalmi szükségletek kielégítését. Érdekeltségi területünkön az igé­nyek kielégítését az OVH alapozó szervezése — közelebbről az Orszá­gos Vízgazdálkodási Bizottságnak a Tatai (öreg)-tó védelme tárgyában hozott határozata — tette lehetővé, mely a vízgazdálkodási és talajvédel­mi társulatok megszervezésével meg­nyitotta a lehetőségeket a szervezet­tebb, összehangoltabb, hatékonyabb munkára. A tatai járásban a jelentős mér-7. ábra. Talajvédelmi erdősítés Dunaszentmiklóson 151

Next

/
Thumbnails
Contents