Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-08-01 / 4. szám
vetkeztében, helyi szintű, regionális szintű és népgazdasági szintű veszteségtényezők adódhatnak. Az adott körzet térszerkezetében a terület adottságai kihasználásának igen nagy szerepe van. A körzet gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság és ipar tevékenységének módozatai jelentősen befolyásolhatják a területfejlesztési, a környezetvédelmi célkitűzések végrehajtását, hatékonyságát. Az egészséges területi egyensúly kialakítása nagymértékben függ a végrehajtástól. E szerepkörben igen jelentős feladatai vannak a középfokú központoknak, alregionális jellegű — járás — mikrokörzeteknek, mert a területfejlesztési és környezetvédelmi összefüggő feladatok gyakorlati végrehajtásának áttekintését, eredményeinek, összefüggéseinek vizsgálatát, az informálást és informálódást ebben a legkisebb nagyságrendben lehet csak hatékonyan, célszerűen biztosítani. A természeti tényezők is ebben a nagyságrendben jelentkeznek együttesen. Az ágazati és terüléti érdekek megfelelő összehangolásának feltételrendszerében, ebben a legkisebb területi egységben lehet célravezető vizsgálatokat, tervezési, kivitelezési, szervezési kísérleteket végezni. Mindezek keretében nyílik csak mód a térszerkezet addig még nem ismert összefüggéseinek feltárására és újabb megoldási variációk kidolgozásával a folyamatos tervezés biztosítására és ezen keresztül a településhálózat környezetvédelmének nemcsak a fejlesztés, hanem a fenntartás és üzemeltetés szempontjából történő optimalizálására is. Az alregionális jellegű mikrokörzet területi egység államigazgatási, államhatalmi szervezete, közigazgatási, társadalmi feladatai, tevékenységei is összefüggnek a természeti környezet hatására kibontakozó, önálló emberi együttélés körülményeivel. Ebből a szempontból isi nagy jelentősége van a közigazgatási — mikrokörzet — határ és a nagytérségi vízgyűjtőhatár összefüggéseinek, egymásra ható tényezőinek, a komplex nagytérségi, területi vízgazdálkodásnak. * * * *** *** Vö. Körössy József: Talajvédelmi feladataink. OMMI 1954—55. évi évkönyve. 6. ábra. Talajvédelmi nagyüzemi szőlőtelepítés Neszmélyen A térszerkezet alakulása az ipari és mezőgazdasági szektor gazdaságfejlesztéseivel erőteljesen megindult. A mezőgazdaság 1970-ig a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére az országosan is az elsők közé került, több mutatójával pedig meghaladta az országos átlagot. Fokozódott az igény a vízgazdálkodással szemben is, egyre nőtt az üzemi és nagytérségi vízgazdálkodási beavatkozások közötti összhang jelentősége. A vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nemcsak hatékony eszköze, de nagy anyagi és szellemi eszközöket igénylő munka is. Már az előkészítés folyamatában helyesen kell felmérni és felhasználni az adott táj termelési gyakorlatát, múltját és jelenét, ismerni szükséges a talaj-, a növény-, a vízklíma-összefüggéseket és kölcsönhatásokat. Mindezeket az ismereteket a technika jelenlegi és várható fejlődésével úgy kell közgazdasági egységbe foglalni, hogy ma is, de évtizedek múlva is jól szolgálja a társadalmi szükségletek kielégítését. Érdekeltségi területünkön az igények kielégítését az OVH alapozó szervezése — közelebbről az Országos Vízgazdálkodási Bizottságnak a Tatai (öreg)-tó védelme tárgyában hozott határozata — tette lehetővé, mely a vízgazdálkodási és talajvédelmi társulatok megszervezésével megnyitotta a lehetőségeket a szervezettebb, összehangoltabb, hatékonyabb munkára. A tatai járásban a jelentős mér-7. ábra. Talajvédelmi erdősítés Dunaszentmiklóson 151
