Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-08-01 / 4. szám
Az átlagos talajpusztulás 1968-ban: Áltáléra és Naszály— Grébicsi vízgyűjtőn: 28,4 t/kh/év Dunai torrensek vízgyűjtőin: 115,2 t/kh/év Egyéb helyzet, ipari, települési, üdülési térség Az ipari térség legnagyobb részben Tatabánya körzetében fejlődött ki a legjelentősebben, kisebb mértékben Oroszlány és Tata körzetében. Üdülési-idegenforgalmi adottságok túlnyomó részben Tata térségében a leg j elentős ebbek. A megye iparának mintegy 60%-a a tatai járás területére esik. Mivel Komárom megye az ország legkisebb megyéje, a terület népsűrűsége az országos átlagot (Budapest kivételével) 34,0 fő/km2-rel meghaladja. Ennek oka egyértelműen az ipar kiemelkedő szerepe. Az ipar a geológiai adottságok (szén és építőipari alapanyagok) és közlekedés-földrajzi (Duna, budapest—bécsi út) tényezők alapján indult fejlődésnek. Ma az országban a legnagyobb egy főre jutó ipari nemzeti jövedelemmel Budapest után a megye rendelkezik. A morfológiai viszonyok, melyek továbbra is elősegítik az ipar fejlődését, szűkítik a településeket a völgyekben, sajátos 'településagglomerációt alakítva. Tradicionális helyzet A tatai járásban közel 40 éve folynak széles körű, mélyreható és ténymegállapító vizsgálatok, feldolgozások, adatgyűjtések, tapasztalatgyűjtések. A talajvédelem és a mezőgazdasági fejlesztés szoros összefüggéseinek gondolata először az országban itt vetődött fel. A 30-as években világviszonylatban egyedülálló komplex feldolgozás készült, mely feltárta, rögzítette, értékelte, elemezte a tatai járás társadalmi-gazdasági viszonyait. Gyakorlati, kísérleti mintaterületként jelölték ki, kísérletező körzetek alakultak.* * Magyary Z.—Kiss I.: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról M. К. I. kiadvány 30. sz. Budapest 1939. 2. ábra. Lakótelep kialakítása a kapitalizmusban. Tatabánya mésztelep Az akkori tanulmányok módszerének, eljárásának, kialakításának kipróbálására azért esett a választás a tatai járásra, mert hazánk egyik sok tekintetben jellegzetes járása. A tatai járás kiválasztása mellett szólt az az érv, hogy minden szükséges tényező ehhez itt rendelkezésre állt. Azok közé a járások közé tartozott, mely nem volt a szükséges tényezők szempontjából határeset, sem alsó, sem felső véglethez nem tartozott, de aránylag magas színvonalú volt egyaránt minden tekintetben. így nemcsak önmagában nyújtott tanulmányozási lehetőséget, hanem alkalmas volt az eredmények általánosítására is. Itt készültek az első részletes gazdasági talajtérképek, — Kreybigféle térkép —. Az országban a legsűrűbb csapadékmérő hálózat a tatai járásban épült ki. A komplex hegyvidéki szövetkezeti szervezést itt kezdeményezték először — Közjóléti Szövetkezet, Növénytermesztők Szövetsége stb. — A szakemberképzésre, továbbkép-3. ábra. Lakótelep kialakítása a szocializmusban. Tatabánya-újváros 149
