Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-02-01 / 1. szám

Cellulózgyári szennyvizek biológiai tisztításával kapcsolatos félüzemi kísérletek alapján kialakított berendezés vázlata avatkozás, valamint egységes hatósági intézkedés alapját a készülő területi vízminőségvé­delmi tervek fogják képezni. Az egy-egy nagyobb, vagy több ki­sebb vízgyűjtőre kiterjedő víz­minőségvédelmi tervek az or­szágos területfejlesztési tervek­­kell összhangban készülnek, s azok szerves részét alkotják. 1966-ban törvényerejű rendelet lépett hatályba, amely elren­delte az ország egészére kiter­jedően a területfejlesztési ter­vek elkészítését. A tervezési munka alapkoncepcióját, egysé­ges módszertanát és program­ját a Miniszterelnöki Hivatal közvetlen irányítása alatt álló Tervhivatal dolgozta ki, — kü­lön e célra életre hívott széles körű munkabizottság közremű­ködésével. A Belügyminisztérium irányí­tásával folyó területi tervezés érdekében az országot 19 terve­zési régióra osztották fel, s min­den régión belül megszervezték a tervezés területi bizottságait. A tervek készítésébe valameny­­nyi érdekelt szakhatóságot és intézményt bevonták, ugyanak­kor azonban jelentős feladatok elvégzésével bíztak meg több magánmérnöki irodát és válla­latot is. A területfejlesztési ter­vek vízgazdálkodással és víz­minőségvédelemmel kapcsolatos munkarészei a Vízügyi Hivatal irányításával és koordinálásával készülnek. (A Hivatal megala­kulásáig ezt a feladatot — az 1961. évi Vízügyi Törvény ér­telmében — a Központi Mező­­gazdasági Hivatal Vízminőség­ellenőrzési Osztálya látta el.) A tervezés két lépcsőben történik: a rövid távú tervek rendszerint egy-egy 5 éves tervidőszakot foglalnak magukba, a hosszú távú tervek prognózisai pedig általában az ezredfordulóig elő­irányzott fejlesztésre vonatkoz­nak. Tekintettel arra, hogy a víz­minőségvédelem a vízgazdálko­dás egyik legfontosabb területe és annak szerves része; ezért a vízminőségvédelmi tervek a víz­gazdálkodási tervekkel egyidő­­ben, azokkal összhangban ké­szülnek. A vízminőségvédelmi területi tervek — elfogadásuk és jóvá­hagyásuk után — alapul szol­gálnak az Igazságügyi Minisz­térium alá tartozó három terü­leti (kelet-, nyugat- és észak­­finnországi) Vízügyi Bíróság vizsgálatához és döntéseihez, to­vábbá a területfejlesztési ter­vekben vizsgált megoldási lehe­tőségek és változások elemzésé­hez, mérlegeléséhez (pl. új üdü­lőterületek létesítése, új ipari üzemek telepítése, tisztítóberen­dezések helye, kapacitása, faj­tája stb.). Jogos követelmény tehát, hogy a területi tervekben meghatározott célkitűzéseket és azok vízgazdálkodást érintő ki­hatásait és következményeit a vízvédelmi tervek műszaki megoldásai és intézkedési ja­vaslatai messzemenően figye­lembe vegyék. Települések szennyezésével kapcsolatos ajánlások Az egységes elvekre alapo­zott, központilag irányított víz­minőségvédelmi tervek fokozot­tan szem előtt tartják a meg­levő és a jövőbeni befogadók érdekeit. A településekből ki-1965 bocsátott szennyvizek tisztításá­nak megkívánt mértékét ezért a befogadók jellegétől függően írják elő a tervek a következők szerinti csoportosításban. Befogadó Tisztítás módja Tavak és kisebb vízfolyások B+K+F Folyók B+F Tenger M+F M = mechanikai, В — biológiai, К = kémiai tisztítás, F = fertőtle­nítés. A fentiekben ismertetett ajánlásokon túlmenően a tervek figyelembe veszik természete­sen a befogadók egyedi sajátos­ságait is, így pl. a vizek hid­­rográfiai adottságait, öntisztító képességét, jelenlegi állapotát, továbbá a meglevő és a jövőbe­ni hasznosítások célját. Ez utób­bi szempont alapján a követke­ző befogadó típusokat különböz­teti meg az egyik terv: — magas színvonalú vízellá­tást — pl. ivóvízellátást — biztosító vizek, 1968 1-2 mg 10, 0,5—1 mg I O2 0—0.5 mg I O? kénhidrogén A Balti-tenger vízminőségének romlása (a Svéd Állami Halászati Hivatal vizsgálatai alapján) 7

Next

/
Thumbnails
Contents