Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-04-01 / 2. szám

Bevezetés

Közismert hazánk ipari és lakossági célra használható vizeinek korlátozott mennyisége, különösen csúcsfogyasztások vagy kedvezőtlen természeti körülmények idején.

Az ipar kb. 400, a lakosság 350 millió köbméter, többé-kevésbé szennyezett vizet bocsát évente a befogadókba, melyeknek csak 17—20%-a tisztított.

A használt vizek szennyezettségi mértéke rendkívül változó, akár a lakosságtól, akár az ipartól származik.

A. vizek között nem kis mennyiségben található olyan minőségű, amelynek tisztítása könnyűszerrel megoldható és újrahasználata feleslegessé teheti más vizek kitermelését, vagy egyéb célra szabadítja fel azokat.

Külföldi gyakorlat szerint mind a lakossági, mind az ipari vizek tisztítható részét gazdaságossági megfontolások alapján igyekeznek ismét felhasználni.

Hazánkban a vizek ismételt használatára ún. szürőforgató berendezések még nem eléggé közismertek.

Jó lenne a jövőben a módszert minél szélesebb körben elterjeszteni.

A cikknek nem célja a témakör teljes átfogása, inkább a figyelem felkeltése.

Először a közfürdők (tisztasági, strand stb.) szűrőforgató berendezésének ismertetése indokolható, mivel az a kommunális vízfogyasztásnak mintegy

5—10%-át takarítaná meg és ezen belül a kezdeti lépések már megtörténtek.

Külön fejezetet érdemel az ipar gazdaságosan tisztítható vizeinek újrahasznosítása.

Amennyiben a lakossági arány itt is megvalósítható, akkor évente e területen is 20— 40 millió köbméter vizet lehetne más célra használni, amely nagyban segítene a jelenlegi vízellátási gondokon.

I. Közfürdők vízforgató berendezése

Fürdővizekkel szemben támasztott egészségügyi követelmények nagy mennyiségi felhasználást jelentenek. Legtöbb esetben az előírásokat be sem lehet tartani, mert nincs elegendő víz és a felhasználható hőenergia is korlátozott.

Mérések és becslések szerint hazánk közfürdőinek évi vízfelhasználása 100 millió m:}, mely a közüzemű ivó- és ipari fogyasztás közel 25%-a.

Vízgazdálkodási érdekek azt kívánják, hogy a víz minőségét legalább úgy biztosítsák, amely jelentős víztakarékossággal jár.

Hazánkban éppúgy, mint világszerte a fürdők vizeit az ivóvizével azonosítják; bizonyos esetekben a feltételek még szigorúbbak.

Példaképpen említhető, hogy a zürichi fedett uszoda vizének alábbi tulajdonsága van.

Átlátszósága:

Kristálytiszta, egészen a fenékig, pH értéke 6,8—7,4 közötti.

Csíraszáma:

Kifolyásnál 1 cm:i-ben 200 db és 100 cm3-ben E-coli baktérium nem található.

Zavarossága:

A szűrő visszamosása után 72 órán belül nem lépi túl a 10 X10-5 Zeiss egységet. A csúcsfrekvencia nem nagyobb, mint 15 X 10—5 Zeiss.

A Sigrist-photométerrel végzett zavarossági vizsgálat egysége üzemidő után 20 x 10~5 Zeiss.

Klórtartalma:

0—Tolidin módszer szerint mérve kifolyásnál 0,2 g/m:J.

Vízkeveredés:

Színvizsgálatokkal igazolva; a medencék minősége egyenletes, holtterek nem képződnek.

Minőségi előírások azonban még egy-egy ország határain belül sem azonosak; nehéz a hazai és a külföldi követelményeket összehasonlítani.

Fürdővizeknél azonban legnagyobb probléma a minőség megtartása.

A különböző célra szolgáló pl. ülő-, gyakorló- úszómedencék vize töltéskor megközelíti és eléri az igényt, használat során viszont megindul a szenynyező anyagok szaporodása: pl. bőrrel leoldódó zsirok, haj, pikkelyek, a napvédő és egyéb kozmetikai szerektől származó kémiai anyagok, izzadság, por, növényi levelek, fű, föld stb. klf. formái.

Bizonyos idő után megtalálhatók a kórokozó baktériumok és az algák.

A víz minőségének visszaállítására általában két mód kínálkozik:

— cserélni kell a vizet, vagy hígítani,

— megfelelő kezelés: újraszűrés után ismét használhatóvá kell tenni.

A teljes vízcsere csak abban az esetben valósítható meg, ha kellő mennyiség rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a használtat újraszűrés után tisztító berendezéssel kell visszatáplálni.

Bár hazánkban a fürdők vízforgalma 75%-ban hévízzel történik, szűrő és forgató beren-61