Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
2. ábra. A Duna—Odera—Elba víziútrendszer sematikus vázlata az egyes szakaszokon várható áruforgalom feltüntetésével az európai belvízi rendszernek. Az eddigi tapasztalatok szerint feltételezhető, hogy a Duna— Odera—Elba vízi út létesítése következtében megnövekszik az európai vízi szállítás jelentősége. Az európai tengeri kikötők összekapcsolása a hatékony belvízi útrendszerekkel és a jelenlegi folyóutak hosszának csökkentése kedvező tényezők a vízi szállítás jövőbeni fejlesztéséhez. A Duna—Odera—Elba víziút IV. osztályú lesz a nemzetközi osztályozás szerint (EGB és KGST Közlekedési Bizottságok előírásai, illetve ajánlásai). A hajóút az előírásoknak megfelelően az alábbi paraméterekkel rendelkezik: Folyami szakaszokon: A vízi út szélessége (2,5 m mélységben) 50 m Görbületi sugár 650 m Hajózási mélység 2,8 m Csatornaszakaszokon: A vízi út szélessége (2,5 m mélységben) 32—40 m Görbületi sugár 900 m Minimális hajózási mélység 3,5 m Zsilipkamrák: Hasznos szélesség 12 m Hasznos hossz 85 és 170 m Küszöbmélység 3,5 m A Duna—Odera—Elba víziúton, azaz az Elbán és az Oderán 1, vagy 2 vontatóhajós uszály közlekedik majd, a Dunán pedig 6, illetve 9 uszályból és vontatóból álló vonták. A vízi út paraméterei és a hajózási létesítmények méretei lehető teszik nemcsak a IV. osztályra előírt 70 X 9,5 m-es hajók, hanem nagyobb, 72—76,5 m hosszú és 10,6—11,4 m széles hajók közlekedését is. Miután a hajóúton éjszakai közlekedést is terveznek, úgy egész hosszában jelzőberendezések, világítás stb. lesz, amelyekkel biztosíthatóvá válik a folyamatos üzemelés és a zavarmentes hajózás. Az új ipari létesítmények, elsősorban hő- és fűtőerőművek megfelelő elhelyezésével — tekintettel arra, hogy ezek sok hűtővizet igényelnek és felmelegített vizet bocsátanak vissza —, a vízi út mentén késik a jégtakaró kialakulása, s így a hajózási idény a D—О—E víziútrendszeren és a vele összekötött hajóutakon meghosszabbodhat. A D—О—E víziútrendszer vízgazdálkodási feladatai A víz jelentősége a gazdasági életben egyre inkább növekszik. A közeljövőben a vízhiány és a víz szennyezettsége a gazdasági fejlődést akadályozó tényezőkké válnak. Ezeket a kérdéseket az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa is egyre szélesebb körben vitatja és mindkét szervezet az épülő vízi utak komplex vízgazdálkodási hasznosítását javasolja-Ezért a D—О—E vízi út komplex megoldásában olyan feladat is szerepel, hogy a Dunából kivett vízzel pótolják a Morva, Odera és Elba vízgyűjtők elégtelen vízkészletét. Erre a célra a vízi út egyes szakaszain (a Duna vízgyűjtőjén is) átemelő telepek épülnek. Egyes helyeken a szivattyútelepek helyett vízerőművek építésére kerül sor, amelyek reverzibilis gépekkel lesznek felszerelve és ezek termelése a bővizű időszakokban biztosítja az átemelésekhez szükséges energiát. A Dunából tervezett vízkivétel gyakorlatilag nem hat ki ennek a nagy f oly ónak a vízjárására és kompenzáló erővel hatnak a csehszlovák területen, a Duna mellékfolyóin megépített és tervezett tárolók. Az átemelendő vízmennyiség aszályos évben elérheti az 1 milliárd m3-t, sokévi közepes vízhozamú évben pedig mintegy V4 milliárd m3-t tenne ki. Műszaki megoldások A vízi út egész hosszában intenzíven megművelt mezőgazdasági területen halad, nagy ipari központokat köt össze (Osztrava, Bratislava, Pardubice stb.). A végleges megoldás szerint a meglevő vízfolyásmedrek is hasznosításra kerülnek, hogy ezzel is csökkenthető legyen az igénybe veendő mezőgazdasági terület. A már megépült és megvalósításra tervezett vízlépcsők maximális hasznosítását tervezik. A vízi út eszerint a duzzasztók bogéin, és a tároló-43
