Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
kon át halad és csak a fennmaradó részen lesz mesterséges csatorna. A D—О—E vízi út három szakaszból áll: A dunai ág a Morva folyó Dunába való betorkollásától indul és az innen 30 km-re terjedő szakasz áthidalására jól szolgál majd a tervezett osztrák—csehszlovák vízlépcső (Wolfstahl—Bratislava), amelynek duzzasztási szintje 141 m a tenger szintje felett. Abban az esetben, ha ennek a vízlépcsőnek az építése elhúzódik, úgy a szakasz hajózási viszonyainak a kialakítására 1—2 ideiglenes átemelőtelep építése szükséges, a Morva folyón végzendő medermélyítési munkákkal egyidejűleg. A dunai ág összhossza mintegy 180 km, s az összes, 180 m-es magasságkülönbséget átemelő művekkel kell áthidalni. Az oderai ág Przserov és Hranice városok között a Becsva folyó jobb partján kerül kialakításra. Követve a Becsva folyó medrét, áthalad a Teplicénél tervezett tárolón is. Poruba község körül a nyomvonal eltér a teplicei tárolótól és eléri a Fekete- és a Balti-tenger vízválasztóját. Jeszenik környékén duzzasztómű építésére van szükség, amelynek bögeszintje mintegy 285 m a tenger szintje felett. Ezután a nyomvonal követi az Odera medrét és Osztraván, valamint Bohumilon át eléri a csehszlovák—lengyel határt. Itt gyakorlatilag befejeződik az Odera-ág csehszlovák szakasza és ide kapcsolódik a mintegy 50 km hosszú lengyel csatornaszakasz, amely a vízi utat a Glivice csatornával köti össze. (Egyik változat figyelembe veszi a lengyel Racibozs tároló hasznosítását is.) Az oderai ág csehszlovák szakaszának hossza mintegy 102 km. A 61 m-es szintkülönbséget (kezdeti szakasz) három zsilippel hidalják át. Az összes, 88,5 m-es szintkülönbség áthidalására egyébként 5 zsilip szükséges. A duzzasztások 7—33 m-esek, a bőgők kiterjedése átlagosan 20 km. A harmadik, az elbai ág Przserov környékén csatornával kezdődik. Ez a csatorna Olmütztől indulva a Morva folyó völgyében halad, átszeli a Morva folyót és a Trzsebuvka folyó tárolóinak rendszeréhez csatlakozik. Ferde hajóemelővel rendelkező zsilip segítségével a csatorna Cseszka Trzsebova városhoz halad és itt, 425 m-es szintmagasságban éri el a Fekete és Északi-tenger közötti vízválasztót. Az elbai szakasz összhossza 160 km. A felmenő ágon összesen áthidalandó magasságkülönbség 200 m, s ehhez 5 zsilipet és 1 hajóemelőt létesítenek. A lemenő ágban áthidalandó eséskülönbség 208,0 m, s itt 4 zsilip és 1 hajóemelő létesül. A bog ék átlagos hossza 14 km. A D—О—E vízi út műtárgyai és kikötői А IV. osztályú hajóútnak megfelelő előírások szerint a zsilipek 85X12, illetőleg 170X12 m-es kamraméretekkel épülnek, s 3,5 m-es küszöbmélységgel rendelkeznek. A gyors és biztonságos zsilipelés kérdéseinek rendkívül sok figyelmet szenteltek. Kis eséskülönbségek esetére szokásos szerkezetek kerülnek kialakításra. A gyors zsilipelést a billenő felső kapuk, galériák és a megfelelő átbocsátóképesség biztosítják. Az elbai ágon előforduló 100 m-es esések áthidalására ellensúlyokkal ellátott hajóemelőket létesítenek. A hajóemelők méretei a Belgiumban megépített Ronqier hajóemelőhöz lesznek hasonlóak. Tekintetbe véve a várható áruforgalmat és a zsilipek, valamint hajóemelők átbocsátóképességét, a dunai és oderai ágon 170X12 m-es hajózsilipkamrákat, az elbai ágon pedig 85X12 m-es zsilipkamrákat építenek. A zsilipek szerkezete és általános elrendezése lehetővé teszi, hogy a jövőbeni igények megnövekedése esetén a hajózás akadályozása nélkül meg lehet a zsilippárt, illetőleg a kamrahosszabbítást valósítani. A D—О—E vízi úton több személy- és teherkikötő épül. A legnagyobb kikötő építésére Osztravában kerül sor, amely így a jelentős szárazföldi kikötővárosok sorába emelkedik majd. A fontosabb épülő kikötők Várható áruforgalom, millió t/év Osztrava 9 Bratislava 3 Pardubice 1,5 Hranice 1 A kidolgozott tervváltozatok alapján kiszámították a főbb munkamennyiségeket. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza: Főbb munkafajták Mérték-Dunai Oderái Elbái ősz-és anyagok egység ág ág ág szesen Kiemelés ezer m3 28 000 12 000 39 000 79 000 Töltés ezer m3 17 000 10 000 28 000 53 000 Beton ezer m3 1 800 1 200 2 400 5 400 Cement tonna 530 360 710 1 600 Betonacél tonna 34 000 23 000 46 000 103 000 Acélszerkezet tonna 8 000 7 000 20 000 35 000 A táblázatból látható, hogy a föld- és betonmunka jelenti a legnagyobb munkamennyiséget, ezek viszont gépesíthetők. A fölösleges földanyagot a védőtöltések erősítésére és a holtmedrek feltöltésére fordítják majd. letve korszerű szerkezetekkel való kicserélése már most elősegíti az egész évi hajózást az Elbán. 1969—1971 között megtörtént a Loszovice, Kopisti és Roudnice gátak átépítése és Pardubice környékén új duzzasztó épült. Kolin és Pardubice A D—О—E vízi út megvalósításának szakaszai Már folyik az elbai hajóút felújítása, amely a Duna—Odera—Elba vízi út megvalósításának kezdetét jelenti. A Sztrzsekov feletti szakasz tűsgátjainak folyamatos rekonstrukciója, ilközött további három új duzzasztó létesül majd, amelyeknek befejezésére 1975 körül kerül majd sor. A víziútrendszer első építési ütemébe sorolható a Morva folyó hajózási viszonyainak megjavítása is. A Morván vég44
