Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-04-01 / 2. szám
A Duna, Odera és Elba hidrológiai és hajózási jellemzése A javasolt hajózási-összekötési rendszer szerint egyesítésre figyelembe vett folyók hidrológiája rendkívül különböző. Eltérők a hajózási viszonyok és a jelenlegi üzemeltetési körülmények is. Ennek az eltérésnek az oka egyrészt a hidrológia, másrészt az, hogy a hajózás az eltelt időszakok során a Dunán egészen másként alakult, mint az Oderán és az Elbán. A Dunán a nagyvizek a nyár elején, kisvizei pedig ősszel és télen alakulnak ki. A dunai hajózás a nemzetközi osztályozás szerint V. osztályú (széles vízfelület, nagy vízsebesség, gázlók és korlátozott hajózási mélységek). A távlatban a gázlók kiküszöbölése és a jelenlegi 18 dm-es hajózási mélység 25 dm-re való növelése, még későbben a 35 dm-es hajózási mélység elérése a cél. Az Odera forrása Csehszlovákia területén van. A vízszint növekedésének az oka rendszerint a tavaszi hóolvadás, de más időszakokban is — elsősorban nyáron — előfordulhatnak nagyvizek. Az Odera mellékfolyóinak a lefolyási viszonyai már részben szabályozottak. Az Odera felső szakasza — a csehszlovák területre eső szakaszt is beleértve — még nem felel meg a hajózási céloknak. Rendszeres hajózás csak Kozsle város alatt (itt ágazik ki a Glivice csatorna) kezdődik. A megépített zsilipek legnagyobbrészt a III. osztályba sorolhatók, a legutoljára kiépített zsilipek méretei azonban már IV. osztályúak. A jövőben további szakaszokat hoznak hajózható állapotba és a meglevő III. osztályú szakaszokat is IV. osztályúnkká alakítják át. Az Elba forrása szintén Csehszlovákia területére esik és vízbősége a csapadék intenzitásától függ. A felső szakaszon részben szabályozva van az árvízi hozam tárolók és a folyómedrekben megépült kisebb művek segítségével, amelyek közül azonban csak a Cseszka Szkalica város közelében jelenleg épülőfélben levő Rozkos tárolónak lesz nagyobb kihatása. Az Elba alsó szakaszán (Melnik város alatt) kedvező hatást gyakorolnak a Vltavai rendszer tárolói. A Prágához vezető Elba—Vltava hajóút nemzetközi jellegű. A Hamburgból érkező hajók Sztrzsekovig eljutnak — idáig az Elba szabályozott és kimélyített hajóút —, lejjebb pedig az Elba—Vltava hajóutat zsiliprendszerekkel hozzák hajózható állapotba. A hajózási mélységek egyelőre az Elba szabályozott szakaszain sem teszik lehetővé a teljes évi hajózást. Duna a Morva torkolatáig Odera a CSSZSZK határáig Elba Pardubicéig Elba a CSSZSZK határáig A Duna—Odera—Elba vízi út építésének előkészítése A Duna Vltavával és Elbával való összekötésének a gondolata már a középkorban felvetődött, a Morvát és az Oderát összekötő csatorna első tervei Í700- ban pedig el is készültek. A Duna—Odera—Elba vízi út reális megvalósítása azonban csak a XX. század elején került előtérbe. A szakemberek távlati elképzelései alapján Csehszlovákiában törvényt fogadtak el (1901) a vízi út építéséről és szabályozásáról, amelynek alapján a folyókat fokozatosan olyan állapotba kellett volna hozni, hogy azok a Dunával összeköthetők legyenek. A hajózható csatornák tervezésével és építésük előkészítésével kapcsolatos rendszeres munkák 1902—1948 között a prágai Hajóútépítési Igazgatóságon folytak, amely az Elba—Vltava hajóutat létre is hozta. A világháborúval bekövetkezett gazdasági és politikai válság nem engedte a korábbi tervek megvalósítását. A jelenlegi műszaki és gazdasági haladás megteremti a régi elképzelések megvalósításának lehetőségeit és feltételeit. Természetes azonban, hogy a megváltozott körülményeknek és követelményeknek megfelelően a vízi út paraméterei, a Ezért épül az Elba—Seitenkanal és tanulmányozzák a Magdeburg—Sztrzsekov közötti szakasz vízhozamdúsításának lehetőségeit is. A távlatban, az európai hajóút-összekötések programja szerint Magdeburg és Sztrzsekov között hajózsilipekkel rendelkező duzzasztóművek építését tervezik. Ezeknek a létesítményeknek a megépülése után lesz az Elba teljes értékű, IV. osztályú hajóúttá. A fontosabb hidrológiai jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: javasolt nyomvonal stb. már nem a régiek. 1957-ben újra kezdték a Duna—Odera—Elba hajóútrendszer problémakörének tanulmányozását. Csehszlovákiában a prágai Vízfolyások Igazgatóság és a Hydroprojekt Tervező Intézet foglalkozott a kérdéssel és kidolgozta a víziútrendszer műszaki-gazdasági tervének több változatát. (Jelen ismertetésem a Hydroprojekt tanulmányán és a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete ülésszakán elhangzott csehszlovák tájékoztatáson alapul.) A korábbi tervekhez képest — amelyeknek célja elsősorban a hajózási igények kielégítése volt — komplex hasznosítási rendszer kiépítését vette a terv alapul, amely úgy Csehszlovákia, mint a szomszédos országok számára elősegíti a vízgazdálkodási kérdések rendezését, ugyanakkor más népgazdasági ágak (ipar, energetika, mezőgazdaság stb.) fejlődésére is kihat. A Duna—Odera—Elba vízi út szállítási funkciója A Duna-—Odera—Elba vízi út komplex hasznosítása nem csökkenti a vízi út szállítási területre kiható, rendkívüli jelentőségét. A vízi út szerves része Vízfolyás, szelvény Vízgyűjtő- Évi lefolyás terület km2 millió m3 Közepes vízhozam m3/sec 104.840 59.200 1.876 4.715 1.366 43 5.990 1.748 55 51.406 9.652 308 42
