Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1972-02-01 / 1. szám
Tanácskozás tudománypolitikai feladatokról a Vízgazdálkodási Főiskolai Karon Baján, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán 1971. november 9-én a Kari Tanács és az MSZMP alapszervezet vezetősége együttes ülésen tárgyalta meg a párt tudománypolitikai irányelveinek egyetemi végrehajtása érdekében a Főiskolai Karon szükséges további teendőket. E napirendi pont előadói Török László és Kováts Béla főiskolai tanszékvezetők voltak. Az előterjesztett vitaanyag képet adott a Főiskolai Karon eddig végzett kutatómunkákról. Feltárta, hogy a kísérletező-kutatómunka milyen irányokban fejlődött. Pl. a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Tanszéken a különböző szennyvizek (konzervgyári, tej üzemi, sertéshizlaló-telepi) öntözéssel való hasznosításával, valamint víztárolók üzemével kapcsolatos vizsgálatok témakörében folyik több éve figyelmet keltő, eredményes munka. A Vízellátási és Csatornázási Tanszék félüzemi méretű vízellátási, víztechnológiai és csatornázási műtárgycsoportok építésére dolgozott ki programot (az építkezés megkezdődött). E félüzemű berendezések segítségével új lehetőségek nyílnak országosan is a háztartási és ipari vízellátást szolgáló kutató tevékenységre; hasonló berendezést Magyarországon még nem létesítettek. Számot adott az előterjesztés a többi tanszék munkájáról is: a fő célja azonban a Főiskolai Karnak, mint kutatási egységnek (kutatóhelynek) a bemutatása és a további teendők meghatározása volt. Az oktatók kutató tevékenysége mellett igen sok szó esett a főiskolai hallgatóknak a kutató munkába való bevonásáról, ezen belül a tudományos diákköri munkáról. A Karon 1967-ben kezdődött a tudományos diákköri tevékenység. Jelenleg matematikai, vízbiológiai és hidrológiai diákkörök és fotószakkör működik a Karon. A diákkörök sikeresen szerepeltek már a IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián: 4 hallgató olvashatta fel munkáját a műszaki szekcióban és kapott országos pályadíjat. Ezeken kívül Peller Pál főiskolai hallgató a földosztással kapcsolatos dolgozatával miniszteri oklevelet és pénzjutalmat kapott. Elek József jelenlegi III. éves hallgató — a fotószakkör tagja — a Vályogvetők című kisfilmjével a miskolci Felszabadulási Pályázaton országos 3. helyezést ért el. A jelenlegi tanácskozáson szóba került, hogy a Vízbiológiai Tudományos Diákkört meg lehetne bízni a sertéstelepi trágyalében végbemenő kémiai és biológiai folyamatok mibenlétének és törvényszerűségeinek feltárásával. Itt viszonylag gyorsan lejátszódó folyamatokról van szó, amelyek a tározás, szállítás és hasznosítás lehetőségeit nagymértékben érintik. (Korábban e kör hallgatói eredményesen vizsgálták pl. a bonyhádi szennyvízoxidációs-árok biológiai és kémiai jellemzőit.) Az említett vizsgálat hozzájárulhatna a mezőgazdasági szennyvizekkel kapcsolatos műszaki munkák fejlődéséhez. Megállapították azonban a hozzászólók, hogy az érdekes feladat elvégzésének jelenleg különböző akadályai vannak (pl. rendszeres szállítása a megfigyelőknek, eszközöknek). A Kar tudományos diákköreiben a hallgatók 17—22%-a vesz részt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy ennek az aránynak a növekedése a jövőben sem remélhető: a tudományos munkálkodáshoz belső kíváncsiságra, aktivitásra és plusz energiákra is szükség van. Abban egyetértettek, hogy a hallgatók ilyen arányban is számottevő szellemi kapacitást jelentenek, s hogy a tudományos munkálkodás útján való indításuk a jövőben is komoly figyelmet érdemel. Szóba került a tanácskozáson diák-tervező csoport létrehozása: eszerint egy-egy fiatal oktató irányításával kisebb műszaki-tervezési munkákat végezhetnének a felsőbbéves hallgatók. így valóságos, konkrét feladatok megoldása révén ismerkednének a tananyag bizonyos elemeivel. A célt is láttató, jól végzett feladat olyan sikerélmény, amely pedagógiailag rendkívül kedvező hatású. Az együttes ülés egy hosszabb időszakra mutató munkaprogram elfogadásával zárult. Czédli György, a Kar igazgatója — a vita öszszefoglalásaként — hangsúlyozta, hogy a Főiskolai Kar kutató kapacitását — ide értve az oktatókat, hallgatókat és technikai dolgozókat — a jövőben is a népgazdaság vízgazdálkodási ágazatában kell hasznosítani. A Kar oktatóinak felkészültségéből és üzemmérnök-képzési feladataiból következően a termelés első vonalában hasznosítható kutatási témákat kell a Karon előnyben részesíteni, olyanokat, amelyeknek az alapkutatási eredményei már adottak. Kívánatos, hogy a Kar marxistaleninista oktatói a társadalmi tudatot befolyásoló tényezők kutatásával foglalkozzanak továbbra is, a vízgazdálkodási ágazatra, illetve a mezőgazdaságra koncentrálva. Kiemelte zárószavában, hogy az oktató-nevelő és kutatómunka együttes követelmény a főiskolákon. A jövőben csak azok a tanszékek felelhetnek meg jól oktató-nevelő munkájuknak is, amelyek saját tudományszakjuknak érdemleges alkotóműhelyeivé tudnak válni. E jelentős tanácskozáson részt vett és felszólalt Gyapay József, az MSZMP Baja Városi Bizottságának osztályvezetője, valamint jelen volt dr. Hadnagy János, a Tanítóképző Intézet tanára. Rónay Kinga könyvtáros 37
