Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-02-01 / 1. szám

főbb feladatok elvégzését irá­nyoztuk elő 1971. évre: — a már üzembe helyezett és épülő vízműveknél a vízveze­tékhálózat továbbfejlesztését, — további 4 községben (Sza­­mossályiban, Penyigén, Darnón és Fülpösdarócon) a vízművek megépítését, — Fehérgyarmaton a köz­ponti szennyvíztisztító telep üzembe helyezését és — további 13 községben fú­­rott közkutak létesítését. Az építési program 1971. évi végrehajtása ugyancsak társa­dalmi összefogással valósult meg. A fejlesztés eddigi eredmé­nyeként elértük, hogy másfél év alatt 22 községben 110 450 fm vízvezeték épült, mely 30 000 fő vezetékes vízellátását bizto­sítja. A községekben épült víz­vezetékhálózat hosszát — a né­pességszám és az új lakások számának feltüntetésével — a következő táblázat tartalmazza: Sorszám Település megnevezése Népesség száma (1970. I. 1.) 1970— 1971-ben épült új lakások száma 1970-ben 1971-ben 1970— 1971-ben összesen megépült vízveze­téki csőhálózat hossza fő db fm fm fm 1. Csegöld 1 058 175 5 000 1 000 6 000 2. Csenger 4 718 238 11 470 — 11 470 3. Csengersima 608 196 3 200 1 980 5 180 4. Darnó 257 19 — 2 320 2 320 5. Fehérgyarmat 6 676 748 7 400 7 060 14 460 6. Fülpösdaróc 498 62 — 1 200 1 200 7. Géberjén 722 99 3 300 800 4 100 8. Gyórtelek 1 645 88 2 400 2 100 4 500 9. Hermánszeg 508 1 — 600 600 10. Jánkmajtis 1 905 338 3 200 4 000 7 200 11. Kérsemjén 435 75 3 900 800 4 700 12. Kisar 1 253 274 2 900 2 370 5 270 13. Kisszekeres 683 12 3 300 400 3 700 14. Méhtelek 464 152 4 400 1 500 5 900 15. Nagyar 918 129 2 550 1 200 3 750 16. Nagyszekeres 619 83 1 500 900 2 400 17. Nábrád 1146 156 3 600 820 4 420 18. Panyola 1 223 164 1 800 1 870 3 670 19. Penyige 866 135 — 4 400 4 400 20. Szamossályi 1 287 39 — 3 960 3 960 21. Tunyogmatolcs 3 062 343 6 000 1 850 7 850 22. Zsarolyán 514 61 2 200 1 200 3 400 Mindösszesen: 31 065 3 587 68 120 42 330 110 450 A fejlesztési program eredeti ütemezése szerint 1970—71-ben (I. -j- II. ütemben) összesen 93,7 millió forint felhasználást irá­nyoztunk elő. Ezzel szemben az építésre ténylegesen felhasznált költségek összege 96,0 millió fo­rint, melynek részletezését a következő táblázat tünteti fel: A munka megnevezése Építési költség millió Ft-ban 1. Árvízkárok helyreállítása meglevő vízműveknél, építőtáborok vízellátása 1,9 2. Üj vízművek építése 21 községben 75,4 — 19 db vízműkút — 14 db hidroglóbusz (50—100 m3) — 110 450 fm nyomó­­vezeték (0 100—300 a. c.) — 10 db központi víz­műtelep (energiaellátás és elektromos szerelési munkák, védőterületek kialakítása, üzemviteli épületek) 3. Tunyogmatolcsi vízmű építésének befejezése (7850 fm nyomóvezeték, 1 db 100 m3-es hidro­glóbusz építése) 3,7 4. 26 db fúrott közkút építése 23 községben 4,2 5. Fehérgyarmat csator­názása 10,8 2900 fm főgyűjtőcsatorna, 1 db átemelőtelep, 500 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep 1970—1971-ben vízellátás és csatornázás fejlesztésére ténylegesen felhasznált összeg 96,0 Kimondhatjuk, hogy az árvíz sújtotta Szamos menti települé­sek vezetékes vízellátását a ta­nácsi és vízügyi szervek segít­ségével a tervezésben, kivitele­zésben s beruházásban részt vett vő vállalatok és szervek össze­fogásával — a rendkívül ne­héz körülmények ellenére is — a kitűzött programnak megfele­lően végrehajtottuk. Az 5200 új lakás elkészítésé­vel és a műszaki hálózatok (víz­vezetékek, utak stb.) kiépítésé­vel „új otthonok”, „új közsé­gek” születtek. Fehérgyarmaton — az árvíz sújtotta terület leg­jelentősebb településén — pe­dig a belterület városias szint­nek megfelelő közművesítésével (víz- és csatornamű létesítésé­vel) a várossá szervezés egyik legalapvetőbb feltételét terem­tettük meg. Dr. Koltay József 29

Next

/
Thumbnails
Contents