Vízgazdálkodás, 1972 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1972-10-01 / 5. szám

A programozott döntésekhez alkalmazható ma­tematikai módszerek szélesebb elterjedését nagy­mértékben gátolja az, hogy a vízgazdálkodás ter­mészeti, műszaki és gazdasági folyamatainak bo­nyolultsága nem teszi lehetővé a műszaki és köz­gazdasági munka eléggé szabatos megosztását. Elsősorban a vízgazdálkodási tevékenységek köz­­gazdasági elmélete nem eléggé fejlett ahhoz, hogy a természeti folyamatokat leíró bonyolult szto­chasztikus függvényekhez hasonló függvények­kel jellemezzük a vízgazdálkodás teljes, vagy részterületre vonatkozó folyamatait. Ennek kö­vetkeztében a matematikai optimalizálási mo­dellek csaknem mindenre kiterjedő lehetőségei nem hasznosíthatók, mivel azok megfogalmazá­sához jelentős egyszerűsítések szükségesek. Következésképpen a műszaki tudományoknak és a közgazdaságtannak a vízgazdálkodási rend­szerek és folyamatok tervezésekor való egyesíté­se a legnehezebb feladatok egyike. Ezen a terü­leten szükséges a vizsgálatok jelentős kiszélesí­tése, amelyhez módszertani és elméleti alapokat a rendszertechnika nyújt. Ezért a gazdasági rend­szerelmélet fejlesztése ezen belül a rendszerek karakterisztikumainak leírása, osztályozása, ösz­­szehasonlítása jelenthet elsősorban megoldandó feladatot. Célszerű figyelembe venni a gazdasági rendszerek szervezetekre, egységekre tagozódá­sát, a szervezetek és egységek közötti áramláso­kat. Vizsgálni kell mind a reálszférát, mind a sza­bályozási szférát, különösen pedig a két szféra kapcsolatát, a reálszféra szabályozását a szabá­lyozási szféra által. A vizsgálatok alapján lehet specifikálni a válaszfüggvényeket, az áramlások és állapotváltozások determinisztikus és szto­chasztikus folyamatát. E nagyigényű feladat megoldása nem utolsósor­ban a hagyományos, egyedi jelenségekre össz­pontosuló szemlélet és gondolkodásmód átformá­lását kívánja meg. Csuka József IRODALOMJEGYZÉK 1. Komái János: Anti-equilibrium Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1971. 2. Yong, s. k; Orlob, G. T; Roesner, L. A.: Decision critéria for using stochastic hydrology (Tervezési kritériumok a sztochasztikus hidrológia alkalmazásához) Proc. ASCE 1970/1. HY4. New York. HÍREK Európa legnagyobb dömpere A JUMBO óriásdömper ma a leg­nagyobb Európában gyártott szállító­­jármű. A gumikerekekre szerelt hid­raulikus üríthető kocsiszekrény 10 m hosszú és 5 m széles. Ez a hatalmas jármű 48 m:l talaj vagy terméskő szállítására alkalmas. A szekrény térfogata megfelel 75—80 tonna tö­megnek. A dömperbe szerelt 1000 LE-s motorral 65 km/óra sebesség érhető el. Ez a dömper 10—12 db 7 tonnás teherautó teljesítményére képes. (Tiefbau 1972. jan. 28. old.) » * * Ukrajna energiatermelése szerelése a zaporozsjei hőerőműben, mely a legnagyobb lesz Ukrajnában. Tervezett teljesítménye 3600 ezer ki­lowatt. A gyakorlat bebizonyította, hogy az ilyen, hatalmas egységekből felépülő szupererőművek a leggazda­ságosabbak. Ukrajna energiatermelése viharos tempóban növekszik. A Dnyeperen például átadás előtt áll a kanevi ví­zierőmű, mely immár a hatodik ezen a folyón. Kijev közelében atom­erőmű épül. Ukrajna iparvállalatai rengeteg energetikai berendezést gyártanak. Ezek legnagyobb részét a Szovjetunió többi köztársaságának vagy külföldi országoknak szállítják. (APN) * * * 20 éves a Cimljanszki Víztároló Az idén húsz esztendeje, hogy el­készült a Volga—Don hajózható csa- 1952 januárjának végén a Don ter­mészetes medrét gáttal zárták el. így keletkezett a 260 kilométer hosszú­ságú Cimljanszki Víztároló. A mes- Cimljanszki Erőművet, a Volga—Don hajóátkelő zsilipjeit és a Doni ön­töző Főcsatornát. Az új meder mind­két oldalán új ipari központok ala­kultak ki: Cimljanszk és Volgo­­donszk. A víztároló egyben az Orosz Köztársaság egyik legfontosabb hal­­tenyésztő telepe is. Évente 110 ezer mázsa halat fognak ki. A rosztovi kikötő a cimljanszki víztároló létre­jöttével öt tenger, az Azovi, a Fe­kete-, a Kaspi, a Balti és a Fehér­­tenger kikötője lett. (APN) * * * Gleccserlaboratórium Sajátos természeti fénylaborató­riummá vált a kazah Zaili Ala-Tau Közép-Tujukszu gleccsere. A felhők magasságában a tudományos expe­díció 50 résztvevőjének építettek fel panelházakat ,amelyeket helikopter­rel szállítottak ide. Különböző be­rendezéseket szereltek össze és fel­állították a Kazah Műszaki Egyete­men tervezett különleges készüléke­ket. A Közép-Tujukszu gleccser az egyik legérdekesebb újkori eljegese­dés a Szovjetunióban. Az itt folyó kutatások gyakorlati jelentőségét egyelőre még nehéz értékelni. Ered - ményeit a gleccserprognózis elkészí­tésénél használják fel. A gleccserek az öntözéses gazdálkodásra felhasz­nált kazah folyókba csúsznak. A Tu­­jukszu-expedíció munkáját a Nem­zetközi Víztani Évtiezd programja szerint folytatja. (APN) 197

Next

/
Thumbnails
Contents