Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1971-04-01 / 2. szám

A vízgazdálkodási lehetőségek feltárása és en­nek az érdekeltekkel való megismertetése érdeké­ben az igazgatóság minden évben 3—4 megyei, vagy országos érdekű rendezvényt tart, amelyben bemutatja azokat a lehetőségeket, amelyek a víz­­használatok terén rendelkezésre állnak, vagy amelyeket az érdekeltek koordinált költségválla­lásával biztosítani lehet. Ugyanilyen megfonto­lásból az igazgatóság a társadalmi szervezetekben is aktív tevékenységet fejt ki. Rendszeresen vál­lal tájékoztató előadásokat a TIT, MTESZ, a Ma­gyar Hidrológiai Társaság és a Hazafias Népfront rendezvényein. Ezzel a társadalmi szerepléssel el tudtuk érni, hogy Békés megyében a vízgazdál­kodás problémái minden szinten a központi kér­dések közé kerültek, ismerik az igazgatóság mun­káját és a jogszabályokban előírt eseteken túl­menően is kikérik szakmai tanácsait és vélemé­nyét. Az igazgatóság — az előzőek szerint felkeltett társadalmi érdeklődés és igények alapján — egyes sürgető vízgazdálkodási feladatok megoldására ta­nulmányokat, koncepcióterveket dolgoz ki, ame­lyek elindításul szolgálhatnak egyes nagy jelen­tőségű vízgazdálkodási problémák megoldásához (Békés megye üzemi vízrendezéseinek koncepció­­terve). Az ágazati irányítást szolgálja közvetett módon az is, hogy az igazgatóság, illetve annak illetékes vezetői a különféle területi bizottságokban szoro­san együtt működnek más népgazdasági ágak kép­viselőivel (Megyei Vízgazdálkodási Bizottság, Koordinációs Bizottság, Szállítási Bizottság, Ál­landó Bizottság). A bizottságok elé rendszeresen az igazgatóság viszi a megoldásra váró problé­mákat. Kidolgozza a vízügyi szempontból meg­felelő megoldásokat és ezzel segítséget nyújt a kérdés sokoldalú megvizsgálásához, a tárgyilagos döntések kialakításához. Az ágazati irányítás egyik legfontosabb eszköze az igazgatóságok hatósági és felügyeleti tevé­kenysége. Ezzel a munkával szemben támasztott követelmények az utóbbi pár év alatt rendkívüli mértékben megnövekedtek. A hatósági tevékeny­ség elválaszthatatlanul összefügg a Vízügyi Tör­vény 43. §-ában meghatározott vízügyi felügyeleti tevékenységgel. A hatósági és felügyeleti munka három fázisban bonyolódik le: az előkészületi, a hatósági eljárási és a felügyeleti szakaszban. Az előkészületi szakasznak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ha ezt jól végzik, akkor tulaj­donképpen a hatósági eljárás rendkívül leegysze­rűsödik. Döntő része az előkészítésnek az elvi meghatározás és a helykijelölés. Ezeknek során a szakágazatok szakmai és az illetékes szakaszmér­nökség területi ismerete révén az egyes vízi léte­sítmények gazdaságosan beilleszthetők a térség egységes vízgazdálkodási rendjébe. Ennek az elő­készítésnek a 30/1970-es OVH utasításban elő­írtak szerint történő lefolytatása céljából az igaz­gatóság a megye vízi létesítményeinél érdekelt beruházók és tervezők felé részletes tájékoztatást adott. Ugyancsak az előkészítéshez tartoznak azok az előzetes megállapodások, amelyeket az igazga­tóság a szakhatóságokkal kötött az 1035/1967. sz. Korm. rendelet értelmében. Az engedélyezési ügyek gyorsítása és egyszerűsítése céljából a gyakran előforduló ügyek szakhatósági előírásait illetően kötött előzetes megállapodás feleslegessé teszi az ilyen típusú ügyekben az állásfoglalások utólagos kikérését. A hatósági munka jelentős része a vízjogi en­gedélyezési tevékenység, melynek során a külön­böző vízi létesítmények megépítésére ad az igaz­gatóság vízjogi létesítési engedélyt, majd — az üzembe helyezési eljárás sikeres lefolytatása után — vízjogi üzemelési engedélyt. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülnek azok a hatósági intézkedések, amelyeket a Vízügyi Törvény 32. § (1) bekezdése alapján teszünk meg és amelyeknek során akár a népgazdaság, akár más érdekelt ká­rának elhárítása, vagy egy vízi létesítmény gaz­daságosabb kihasználása céljából állapítunk meg vízjogi kötelezettségeket. Mindkét hatósági tevékenység során az illeté­kes szakágazatok és szakhatóságok véleményének, illetve állásfoglalásának figyelembevétele mellett járunk el. Ezek a kapcsolatok igazgatóságunk te­rületén jól szervezettek és az együttműködés ki­fogástalan. Ügy a lakosság érdekeire figyelemmel, mint a területismeret előnyeinek hasznosítása cél­jából elsősorban a mederrel, hullámtérrel és a töl­téssel összefüggően hatósági jogkört biztosítot­tunk a területileg illetékes szakaszmérnökségek számára. A már két éve gyakorolt jogkört a sza­kaszmérnökségek gyorsan és kellő körültekintéssel látják el. A jogkör gyakorlásának szabályait igaz­gatói utasítás szabályozza. A vízjogi törvényben előírt vízjogi engedélyek felülvizsgálatát ez év végéig, — tehát az előírt határidő előtt egy évvel — a hatósági csoport befejezi. Munkája során szá­mos vízjogi engedélyt visszavont és ugyanakkor a témájuknál fogva összefüggő vízjogi engedélye­ket összevonta. Ennek révén a működési terüle­tünkön érvényben levő vízjogi engedélyek átte­kinthető és összefüggő rendszerbe kerülnek. A népgazdasági és vízgazdálkodási érdekek vé­delme szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír a Vízügyi Törvény 43. §-ában kialakított vízügyi felügyelet. Eddig a vízjogi üzemelési engedélyek kiadása után a különböző vízi létesítmények úgy kerültek az egyes beruházó használatába, hogy a vízügyi hatóságnak az egyes létesítményekkel ösz­­szefüggő kapcsolata megszűnt, a saját vízi létesít­mények kivételével. Az említett vízügyi felügye­let révén ez a helyzet megváltozott és a vízügyi apparátus illetékes szervei a jó gazda gondossá­gával kötelesek az- egyes vízi létesítmények állaga felett őrködni és egyben figyelemmel kísérni a létesítmények gazdaságos üzemelését, a víz hasz­nosulását. Amennyiben a szakágazatok, vagy a szakaszmérnökségek olyan jelzést adnak, hogy az egyes létesítményeknél káros jelenségeket észlel­nek, úgy a vízügyi hatóság hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket a szakszerű és gazdasá­gos üzemeltetés helyreállítása céljából. A felügye­letnek még nagyobb súlyt adna és munkáját még hatékonyabbá tenné, ha az igazgatóságnál jelen-63

Next

/
Thumbnails
Contents