Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-04-01 / 2. szám
leg különféle ágazatoknál kifejtett felügyeleti tevékenység egy mindent átfogó felügyeleti ágazatban kerülne összevonásra. Ezt a tevékenységet hatékonyan és gyorsan ellátni csak kellő szervezettség mellett lehet. Röviden ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy az egész működési területet a rajta levő összes vízügyi létesítménnyel „íróasztal-közeibe” kell hozni. Térségünkben ebből a célból minden egyes vízi létesítmény nyilvántartási kartonját kiadtuk a területileg illetékes szakaszmérnökségeknek és egyidejűleg szakasztechnikusi és őrjárási térképeken is feltüntettük az egyes vízi létesítményeket. A nyilvántartási kartonok és a térképek közötti öszszefüggéseket nyilvántartási számok biztosítják. Ez a vízikönyvi okirattárban őrzött tervcsomagokra, nyilvántartási kartonokra és térképekre alapított felügyeleti rendszer a legkisebb őrjárástól a vízügyi hatóságig élő kapcsolatot teremt, így az őr járás — esetleg szolgálati telefonon — a legrövidebb időn belül minden káros jelenséget jelenteni tud, másrészről a vízügyi hatóság haladéktalanul ki tudja adni a vízgazdálkodási érdekek védelmét szolgáló utasítását, a közvetlenül érdekelt területi egység felé. így kialakított rendszerünk hatékonysága már beigazolódott és gyakorlati tények támasztják alá, hogy az így kialakított felügyeleti rendszer révén biztosított gyors intézkedésekkel komoly vízgazdálkodási károk keletkezését lehet megelőzni. A hatósági és felügyeleti tevékenység eredményes gyakorlása ellentétes szervezést kíván. Míg a közigazgatási határokat figyelmen kívül hagyó vízgazdálkodás eredményes gyakorlása egységes irányítást kíván, addig a nagy kiterjedésű térség körültekintő felügyeletét csak erősen decentralizáltan, az egyes vízi létesítményekkel állandó és közeli kapcsolatban levő helyi őr járásokra bízva lehet hatékonyan gyakorolni. Az igazgatóság szakaszmérnökségeinek az ágazatirányítási, a hatósági és felügyeleti munkák ellátásában lényeges szerepük van. Amit ezen feladatokról igazgatósági vonatkozásban bemutattam, az általában a szakaszmérnökségek munkájára is jellemző. Természetszerűleg, ágazatirányítási és hatósági vonatkozásban csak szűkebb területen tudják tevékenységüket kifejteni, felügyeleti vonatkozásban azonban súlyponti szerepet töltenek be. Az igazgatóság évek óta nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a szakaszmérnökségek elsősorban a hatósági és felügyeleti munka eszközei legyenek. Korábban az volt a tapasztalat, hogy ezek a munkák újszerűségük, szokatlanságuk, jogszabály-ismereti igényük miatt háttérbe szorultak az egyértelműbb építési munkák mögött. Ezért az igazgatóság már két évvel ezelőtt minden építési feladatot leválasztott a szakaszmérnökségekről és azt előbb a Műszaki Biztonsági Osztály, majd később a Termelési Üzem feladatkörébe utalta. A szakaszmérnökségek munkáját jelenleg a fejlesztési és karbantartási feladatok üzemtervi megtervezése, kiviteli tervek készítése, az ár- és belvízvédekezés, a vízminőség-védelem és mindenekelőtt az ágazati irányítást szolgáló teí ületi koordináció, valamint a hatósági és felügyeleti tevékenység képezi. Az említett munkákat igazgatói utasításban kiadott működési és ügyrendi szabályzat írja elő. Az őrszemélyzet feladatait szolgálati utasítás tartalmazza. A szakaszmérnökségeknek elsősorban a felügyeleti tevékenység ellátásában van jelentős feladatuk. A már korábban említett kartontérképrendszerbe a szakaszmérnökségek területi technikusai és az őrszemélyzet vannak bevonva. Az említett személyeknek rendelkezésükre áll minden érvényes engedélyezési határozat és ennek alapján készített öblözeti, illetve őr járási térkép, amelyen az engedélyezett vízi létesítmények be vannak jelölve. A térkép hátoldalán fel vannak sorolva az ábrázolt létesítmények és megfelelő rovat áll rendelkezésre az ellenőrzés dokumentálása részére. Az őrök és a területi technikusok a szolgálati utasításban előírt időközökben tartoznak területük vízi létesítményeit ellenőrizni és az ellenőrzés időpontját a térkép hátoldalán igazoltatni. Ezzel a módszerrel biztosítva van az igazgatóság területén levő valamennyi vízi létesítmény hatékony felügyelete. A szakaszmérnökségeken kint levő karton-térképanyag naprakészségét az igazgatóság hatósági és felügyeleti csoportja biztosítja. Takács Lajos igazgató-főmérnök ŰJ KÖZÜTI HlD A DUNÁN Bécs város forgalma és fejlődése szempontjából jelentős esemény volt 1970. december 22-én a negyedik „nagydunai” híd megnyitása. Az új híd, melynek hivatalosan a ,,Praterbrücke” nevet adták, egyrészt mentesíti a túlterhelt Reichsbrückét, másrészt legfontosabb része az északidéli autópályának, egyben új lehetőséget nyújt a Duna bal partján a XXII. kerület egészséges fejlesztésére. Kellemetlen előzménye volt az új hídnak, az 1969. november 7-én, mindmáig még felderítetlen okból bekövetkezett megroppanása. A hibát kijavították s közel egy évi késedelemmel, 1970. november 14-én megfelelt az új híd a szigorított terhelési próbáknak. Az új híd építési költsége meghaladta a 300 millió schillinget. A Prater-híddal egyidőben adták át a forgalomnak az átmenő autópálya új, 2,4 km-es szakaszát. Ennek csatlakozó szakasza tovább épül. KORSZERŰSÍTIK a francia kikötőket Az olaj fogadására berendezett két legfontosabb francia kikötő Le Havre-t és a Marseille melletti Fos kikötőt oly mértékben mélyítik és bővítik, hogy azok a jövőben kb. 250 000 BRT-s óriástankokat is befogadhatnak. Csekély módosítással elérték, hogy dagály esetén 300 000 BRT-s hajók is befuthatnak a kikötőbe. A követelményeknek megfelelően növelték a raktárépületek befogadóképességét egyenként 90 000 m:i-rel. A Gironde torkolatában levő Verdon kikötőjét is átépítették, olyformán, hogy 100 000 BRT-s tankhajók, teljes rakománnyal, 250 000 BRT-s hajók pedig félrakománnyal befuthatnak. Fenti munkálatokhoz csatlakozóan mélyítik és szélesbítik az ország belsejébe vezető mesterséges csatornákat, például a Donges-it annyira, hogy 70 000 BRT-s tankhajók befuthassanak azon. 64
