Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1971-04-01 / 2. szám

Megemlékezésül halálának 125. évfordulójáról

Vásárhelyi Pál neve a reformkor haladó szellemű magyar műszaki értelmiségének, s a nagy múltú műszaki szakterület, a vízépítés-vízgazdálkodás eredményeinek jelképévé vált. Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” állandó és legjelentősebb mérnök-munkatársa és tanácsadója nevével — „a legnagyobb magyar mérnök” fogalma társult. És nem is alaptalanul. Ennek ellenére az a kép, amely a szakirodalomban kialakult, s a köztudatban róla él, több tekintetben még ma is helyesbítésre szorul. Neve szinte egy egész kor műszaki kultúrájának jelképe, anélkül azonban, hogy ez a kultúra maga, mibenléte, jelentősége, színvonala igazán ismeretessé vált volna, és anélkül, hogy korábban meg lehetett volna határozni Vásárhelyi tényleges helyét és szerepét a reformkor műszaki életében, eredményeinek létrejöttében. Vagyis mind ez ideig nem válhatott világossá, hogy Vásárhelyi valójában csak egyike a kor nagy magyar mérnökeinek, s alkotásai előző nemzedékek eredményeinek betetőzését és a kortárs mérnökök munkájának összefoglalását jelentik. Legjelentősebb munkájának, a Tisza-szabályozás tervének végleges formáját, létrejöttének körülményeit ugyanis a kutatás csak a közelmúltban tárta fel és tárgyalta érdeme szerint, mert az — az önkényuralom, a Bach-korszak reakciós műszaki vezetése mesterkedéseinek, történelemhamisításának eredményeként — hosszú ideig, csaknem napjainkig, ismeretlen maradt.

Vásárhelyi életművének reális történeti bemutatása és értékelése azonban nem csorbítja érdemeit: a műszaki munka kimagasló teljesítményei mindig is közös erőfeszítések eredményeként születtek! Ugyanakkor fő művének, a Tisza-szabályozás tervének közelebbi elemzése viszont új adalékokat is nyújt munkásságának méltatásához. Széchenyi Istvánnal, a kor műszaki-gazdasági fejlesztési feladatainak megfogalmazójával, megoldásuk szervezőjével való szoros és eredményes együttműködése, áldozatkész munkája, mint embert és mint hazafit — széles látóköre, a felmerülő vízépítési feladatok, jelentőségüknek megfelelő, szigorúan tudományos, egzakt alapokon való tárgyalása és körültekintő megoldása pedig mint tudóst és mérnököt — egyaránt a kor legnagyobb alakjai közé emeli.

Vásárhelyi Pál régi székely nemesi családból származott, s Szepesolasziban született 1795-ben. A filozófiai tanfolyamot Eperjesen végezte; utána Borsod megye mérnöke mellett gyakornokoskodott (1814—1815), majd a pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében, az „Institutum Geometricumban” szerzett mérnöki oklevelet (1816). Vízimérnöki tevékenységét Huszár Mátyás, a kor legkiválóbb geodétája mellett kezdte meg 1819-ben a Körösök felmérésénél. 1826-tól a Duna-felmérés munkatársa, majd 1829- től vezetője. Közvetlen részvételével készült a Duna Pétervárad és Orsóvá közötti szakaszának felvétele, és ezen belül a legnehezebb al-dunai szakasz térképe 1:7200-as méretarányú lapokon (1832—1833). Elgondolásai szerint és vezetésével készült (1832-től) a Duna-mappációnak — az időközbeni mederváltozásokat is rögzítő — revideált térképe is mintegy 2500 lapon 1:3600-as méretben. Egyidejűleg felvették a Duna keresztszelvényeit is (kereken 10 000 szelvényben) s ezek alapján készítették el a folyó részletes hossz-szelvényét. A páratlan méretű vízrajzi felmérést számos vízsebesség- és vízhozammérés, sok jégszelvény és a Felső-Duna mederváltozásainak ismételt rögzítése tette teljessé.

A Körös-völgy és a Duna felméréséhez hasonló méretű

Vásárhelyi Pál (Barabás Miklós kőrajza)

és színvonalú munka — melyekben Vásárhelyinek is jelentős, sőt az utóbbiban vezető szerepe volt — addig sehol nem készült, mint azt az osztrák építészeti főigazgató Rauchmüller von Ehrenstein is megállapította: a felvételek részletességük és tökéletességük alapján „bátran nevezhetők a Világ első folyami térképének ...”

A mérések szabatosságát jól mutatja, hogy a mederváltozást nem szenvedő, alapkőzetbe vájt Al-Duna térképét még hatvan év múlva is alapul lehetett venni a folyó korszerű szabályozásánál (1890—1898), mint azt a hazai és külföldi szakirodalom egyaránt kiemelte.

A Vásárhelyi-féle Al-Duna-térképekre a szakkörök figyelmét először a nemzetközi Duna-Egyesület (Donau- Verein) hívta fel az Al-Duna-szabályozás kérdéseit ismertető dokumentumgyűjteményében. Az itt közölt áttekintő térkép, néhány kereszt- és hossz-szelvény, valamint a szabályozási terv mindmáig minden, amit a nemzetközi szakmai közvélemény a XIX. század eleji nagyszabású, európai, sőt világviszonylatban is úttörő: páratlan méretű és színvonalú magyar folyami térképezés eredményeiből, mint történeti dokumentumot megismer-59