Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-04-01 / 2. szám
A dunabogdányi kőbánya rekonstrukciójának befejezéséig működő ideiglenes kőosztályozó 150 millió Ft vízépítési kapacitással rendelkezik. Elsősorban a saját beruházási-fenntartási munkákat végzi és a korszerű, gépesített árvédekezés legfontosabb, azonnal bevethető bázisát adja. Emellett megalakulása óta — kapacitásának ma mintegy a harmadával — megrendelőknek is végez munkát, mindenkor a vízgazdálkodási ágazat legszűkebb keresztmetszetén segítve: öt éve még főleg öntözőtelepeket, ma vízellátást és csatornázást épít. A vállalati kapacitások bővülésével remélhetőleg 2—3 év alatt mód lesz a megrendeléses munkák felszámolására, és ezzel megszűnik az az ellentmondás, mely a hatóságként előírásokat adó és a vállalkozóként építő igazgatóság között ma még fennáll. A már említett saját műszaki tervezési osztály gyakorlatilag már most is csak a saját munkák terveit készíti. A termelési üzem is munkájának állandó korszerűsítésével, mind fejlettebb gépesítésével látja el feladatát. Csak példaként említve néhány újabban beállított gépet: D4KB traktorra szerelt MUNCK hidraulikus árokásó, Ahlmann hidraulikus rakodó, a csatornák nyomáspróbáit víz helyett levegővel végző berendezés, a hullámtéri erdők tuskóirtását gépesítő Sz—100- asra szerelt hazai tuskókiszedő gépek, a vízépítési terméskő-rakodás nehéz fizikai munkáját gépesítő Cella polipmarkoló, a legújabban beszerzett, kis mérete és mozgékonysága mellett nagy teljesítményű hidraulikus WERI úszókotró stb. Az Igazgatóság dolgozói, akik szakmai tudásukat a folyton növekvő követelményeknek megfelelően állandóan fejlesztik, a jövőben is mindent elkövetnek, hogy a vízügyi ágazat mind öszszetettebb feladatait jól ellássák. Dr. Szepessy József KÜTÉPÍTBS KOTRÓGÉPPEL Üjabban az aknák és kutak mélyítésekor a talaj kiemelését egyre gyakrabban markoló-kotrógéppel végzik. A kotrógép alkalmazásának azonban határt szab a kút vagy akna mélysége és átmérője. A kotrógép előnyei különösen akkor nyilvánvalóak, ha kút- vagy aknasorokat kell lemélyíteni, mert a kotrógép gyorsan és könnyen átáll egyik munkahelyről a másikra. Ugyanakkor a kotrógépet emelésre is fel lehet használni, és igy a kút- vagy aknabélés zsaluzatát, vasalását, tübingeit különös emelőgép alkalmazása nélkül könnyűszerrel mozgatni lehet. Ha a süllyesztéshez öblítőiszapot kell előállítani, akkor az ehhez szükséges gödröt vagy tavat a kotrógép elkészíti. Ugyancsak a kotrógéppel könnyen készíthető rámpa is a munkagödörbe és az onnan kifelé vezető munkapálya részére. További előnyként könyvelhető el az a lényeges körülmény is, hogy a kútból vagy aknából kiemelt talajt a kotrógép a mélyítés helyétől viszonylag távol üríti ki és így a munkahely közvetlen környezete szabadon marad. A kotrógép alkalmazásának előnyei a közepes mélységű és nagy átmérőjű aknák és kutak esetében nyilvánvaló. Erre a célra a legmegfelelőbb a nagy térfogatú, kétkötetes markoló. A kétköteles markoló többszöri nyitás és csukás után még a legkeményebb talajt is fellazítja és és a markolót a jövesztett talajjal felölti. A markolót jól használhatjuk az akna vagy kút fenekének kiképzésénél is. A markolókotrókat eredetileg csak olyan kötéldobbal szerelik fel, amely a térszint alatti 10—15 m mélységig való földkiemelésre alkalmas. Annak érdekében, hogy a markolókotróval középmélységű aknák és kutak is építhetők legyenek, a markolókotrót olyan kötéldobbal kell felszerelni, amelyre hosszabb kötelet lehet felcsévélni, anélkül azonban, hogy a kötelet több sorban egymásra kellene tekerni, mert az egyenlőtlen átmérőváltozás egyenlőtlen kerületi sebességet eredményez és ezáltal egyenlőtlen kötélsebességek lépnek fel. Ennek eredményeképpen a zárókötél a markolót a csekély kötélsebességnek megfelelően túl korán zárja. A kötéldob megfelelő változtatásával elérhetjük, hogy a markolókotróval 30—35 m mély aknák és kutak is elkészíthetők. Míg a mélységet illetőleg a kötéldob határt szab, addig az aknák és kutak átmérőjét illetőleg gyakorlatilag ilyen határ nincsen a markolókotró alkalmazását illetőleg. A markolót 0 1,50 m felett bármely kút, akna vagy szekrény süllyesztésekor használhatjuk. Ha kötött talajt kell a süllyesztékből kiemelni, akkor a markolófejet nehezékkel is el kell látni, tehát az önsúlyát meg kell növelni. Bevált még az a megoldás is, hogy a kisebb átmérőjű (0 1,50—2,50 m) kutak és aknák mélyítésekor a markolófejet vezetőgyűrűvel látjuk el a központosítás érdekében. Fontos, hogy a markolókotró kötele perdületmentes legyen, nehogy a kötél dobratekeredésében szabálytalanság következzen be. Gyakran felmerül az a probléma, hogy a víz alóli kotrás esetében a finomszemcsés talajok kifolyhatnak a markolóból. Ez azonban csak akkor következik be, ha a markolófej karmai és csapjai már elhasználódtak. A jó karban tartott, jól záródó markolófejből a talaj nem folyhat vissza. Tapasztalat szerint 10 órás műszakban 12—16 m aknát vagy kutat lehet mélyíteni 1450—1600 mm 0-vel, béleléssel együtt. A szabványos markolókotró-gépen kívül ma már olyan speciális gépeket is gyártanak, amelyekkel az aknák és kutak még gyorsabban építhetők. A Scháfer-féle UB 150S típusú gumikerekes univerzális gép 521 mm 0-jű kutakat és aknákat, öblítéssel 100—150 m mélységig készít. A JCB típusú gumikerekes kotrórakodógéppel 800 mm 0-jű aknák is mélyíthetők. A BADE-féle egyköteles, lánctalpas markolókotróval 1000 mm 0-jű kutak és aknák 18 m mélységig készíthetők. Ezek a gépek egyesítik a markolókotrók és a nagy átmérőjű fúrógépek összes előnyeit. A fejlődés e téren még korántsem zárult le. Markó Iván 58
