Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-04-01 / 2. szám
Az Igazgatóság ÁMO osztaga az 1970. évi tiszai árvédekezésben vízrendezési beruházása a Galga patak rendezése 45 millió Ftért. A meder mélyítésével 5 erősen fejlődő község belterülete és kb. 4000 ha szántó mentesül a rendszeres elöntéstől. Újszerű, nagy feladat lesz a Zagyva tárolós vízrendezése: 8,5 millió m3 tárolótérrel a mértékadó árvízhozam Pásztónál 118 m3/sec-ról 46,5 m3/sec-ra csökkenthető. Az először épülő fővölgyi tárolók csak árvízcsúcs visszatartására szolgáló „zöldtárolók” lesznek, csak rövid időre elöntött tárolóterük rétműveléssel jól hasznosítható. E tárolók költsége megtérül a kisebb meder kotrási költségében. A mértékadó árhullámot a hóolvadás jelenti,, ezért mód lehet a tárolók későbbi átépítésével arra, hogy tárolóterüknek mintegy a harmadát a Zagyva rendkívül alacsony nyári kisvizének a kiegészítésére is lehessen hasznosítani. Az érdekeltek hozzájárulásából ekkor majd újabb mellékvölgyi tárolók is építhetők, melyek egy részét eleve komplex hasznosításra irányozta elő a tervező. A 110 milliós program a IV. és V. ötéves tervben valósulna meg, bár a Zagyva kisvízi készletének mai túlterheltsége e program gyorsítását is eredményezheti. A leírt komplex tárolás lehetővé tétele érdekében az Igazgatóság a hatékony vízkormányzást biztosító hidrológiai előre jelzési rendszert dolgoz ki, és a vízminőség védelme érdekében is fokozott erőfeszítéseket kíván tenni. Itt érdemes megemlíteni, hogy az Igazgatóság az 1969-ben tönkrement egresvölgyi tároló helyreállítása során kialakította az első hazai, teljesen automatikus üzemű völgyzárógátas zöldtárolót. A tárolók biztonsága érdekében az Igazgatóság rendszeres felügyelettel ellenőrzi azok üzemét, évente rendezett bentlakásos tanfolyammal elérte, hogy a tárolókat vizsgázott kezelőkre bízzák az üzemeltetők, akik belátták, hogy a tároló az alatta levő völgy számára veszélyes üzem. Az üzemközi vízfolyásokat 9 vízi társulat kezeli. A társulati demokrácia erősödésével és műszaki színvonaluk állandó emelkedésével e társulatok nagy része máris gazdája lett területe vízügyi feladatainak. A dombvidéki területeken a fejlettebb gazdálkodás érdekeit felismerve a társulatok mindinkább kiterjesztik tevékenységüket a komplex talajvédelem szervezésére: szaktanácsadással, tervezéssel és kis részben építéssel is. Fontos szerepet kapnak a társulatok a belvízvédekezésben és a helyi vízkárelhárításban is. Az elkövetkező időszak egyik döntő feladata lesz a medrek karbantartásának gépesítése, mert sem az Igazgatóság, sem a társulatok nem tudják a rendszeres karbantartáshoz szükséges kézi munkaerőt biztosítani. Öntözött területének nagyságával az Igazgatóság ugyan nem tartozik a „nagyok” közé, és a területegységre kijuttatott vízmennyiségek is általában csak az ún. életmentő öntözésekre utalnak, mégis érdemes e munka néhány eredményére utalni. Csatornaépítés korszerű hidraulikus kotrógéppel 56
