Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1971-04-01 / 2. szám

Az Igazgatóság ÁMO osztaga az 1970. évi tiszai árvédekezésben vízrendezési beruházása a Galga patak rendezése 45 millió Ft­ért. A meder mélyítésével 5 erő­sen fejlődő község belterülete és kb. 4000 ha szántó mentesül a rendszeres elöntéstől. Újszerű, nagy feladat lesz a Zagyva tárolós vízrendezése: 8,5 millió m3 tárolótérrel a mér­tékadó árvízhozam Pásztónál 118 m3/sec-ról 46,5 m3/sec-ra csökkenthető. Az először épülő fővölgyi tárolók csak árvízcsúcs visszatartására szolgáló „zöld­tárolók” lesznek, csak rövid idő­re elöntött tárolóterük rétműve­léssel jól hasznosítható. E táro­lók költsége megtérül a kisebb meder kotrási költségében. A mértékadó árhullámot a hóol­vadás jelenti,, ezért mód lehet a tárolók későbbi átépítésével ar­ra, hogy tárolóterüknek mintegy a harmadát a Zagyva rendkívül alacsony nyári kisvizének a ki­egészítésére is lehessen haszno­sítani. Az érdekeltek hozzájáru­lásából ekkor majd újabb mel­lékvölgyi tárolók is építhetők, melyek egy részét eleve komp­lex hasznosításra irányozta elő a tervező. A 110 milliós prog­ram a IV. és V. ötéves tervben valósulna meg, bár a Zagyva kisvízi készletének mai túlter­heltsége e program gyorsítását is eredményezheti. A leírt komplex tárolás lehe­tővé tétele érdekében az Igaz­gatóság a hatékony vízkormány­zást biztosító hidrológiai előre jelzési rendszert dolgoz ki, és a vízminőség védelme érdekében is fokozott erőfeszítéseket kíván tenni. Itt érdemes megemlíteni, hogy az Igazgatóság az 1969-ben tönkrement egresvölgyi tároló helyreállítása során kialakította az első hazai, teljesen automa­tikus üzemű völgyzárógátas zöldtárolót. A tárolók biztonsága érdeké­ben az Igazgatóság rendszeres felügyelettel ellenőrzi azok üze­mét, évente rendezett bentlaká­sos tanfolyammal elérte, hogy a tárolókat vizsgázott kezelőkre bízzák az üzemeltetők, akik be­látták, hogy a tároló az alatta levő völgy számára veszélyes üzem. Az üzemközi vízfolyásokat 9 vízi társulat kezeli. A társulati demokrácia erősödésével és mű­szaki színvonaluk állandó emel­kedésével e társulatok nagy ré­sze máris gazdája lett területe vízügyi feladatainak. A domb­vidéki területeken a fejlettebb gazdálkodás érdekeit felismerve a társulatok mindinkább kiter­jesztik tevékenységüket a komp­lex talajvédelem szervezésére: szaktanácsadással, tervezéssel és kis részben építéssel is. Fontos szerepet kapnak a társulatok a belvízvédekezésben és a helyi vízkárelhárításban is. Az elkövetkező időszak egyik döntő feladata lesz a medrek karbantartásának gépesítése, mert sem az Igazgatóság, sem a társulatok nem tudják a rend­szeres karbantartáshoz szüksé­ges kézi munkaerőt biztosítani. Öntözött területének nagysá­gával az Igazgatóság ugyan nem tartozik a „nagyok” közé, és a területegységre kijuttatott víz­­mennyiségek is általában csak az ún. életmentő öntözésekre utalnak, mégis érdemes e mun­ka néhány eredményére utalni. Csatornaépítés korszerű hidraulikus kotrógéppel 56

Next

/
Thumbnails
Contents