Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-02-01 / 1. szám
A relatív hatékonyság-vizsgálattal kiszámított mutató tehát az a kritérium, mely alapját képezi a különböző műszaki megoldások közti optimum kiválasztásának. A számítások lényege abból az alapelvből indul ki, hogy egy ma esedékes pénzösszeg lényegesen többet ér, mint ugyanez az összeg „n” év múlva. Figyelembe véve, hogy egy „n” év alatt megvalósuló és „t” év alatt hasznosuló beruházásnál a költségek, valamint a beruházás megvalósításával elérhető bevételek nem egy időpontban merülnek fel, a beruházás reális eredményét csak a költségeknek és bevételeknek azonos időpontra diszkontált értéke mutathatja. Képlettel kifejezve , n Bi — R,,i Ei = -R + 2----t = l t ahol: Ei = a beruházás diszkontált eredménye R = a beruházás egyszeri ráfordítása Bt — „t” év alatti bevétel Rat = „t” év alatti üzemelési költség mivel Bt — R„i = E<-vel („t” év alatti nyers eredmény), tehát előző képlet egyszerűsített alakja n Ei = — R -j- 21 t-i E, (í-j-a) t Nyilvánvaló, hogy a beruházás diszkontált eredményét erősen befolyásolja a diszkontláb mértéke. Alacsony diszkontláb mellett az eredmény diszkontált értéke általában pozitív. Ha azonban a diszkontláb emelkedik, az eredmény arányosan csökken, sőt egy bizonyos mértéken túl negatívvá válik. Az összefüggést az alábbi grafikon szemlélteti: diszkontíáb J tehát az a pont, ahol г Bt —Üt — R + l ------------= 0 t,i (1+r) azaz a beruházás jövedelmezőségi mutatója azonos a diszkontlábbal, következésként a beruházás diszkontált eredményeként nulla, tehát sem haszon, sem veszteség nem keletkezett. Ha viszont a jövedelmezőségi mutatónál a diszkontláb jobban emelkedik, a beruházás diszkontált eredménye negatív. Tehát valamely műszaki elképzelés megvalósíthatóságának kritériuma, hogy a diszkontált eredmény pozitív legyen, azaz a beruházás jövedelmezőségi mutatója magasabb legyen a diszkonttényezőnél Ennek viszont előfeltétele — ha a beruházás hitelből valósul meg — hogy a kamatláb alacsonyabb legyen a diszkontlábnál. A diszkontlábat Franciaországban az Országos Tervbizottság — az V. ötéves tervidőszakra — 7%-ban határozta meg, a kamatláb viszont 5—8% között változik. A kettő között közgazdaságilag nagy különbség van, mert míg előbbi a nemzeti jövedelem arányos felhasználását — szocialista megfogalmazásban — a beruházási és fogyasztási alap egyensúlyát hivatott biztosítani a népgazdasági érdekek figyelembevételével, addig utóbbi, a tőkepiacon kibontakozó kereslet és kínálat függvényében kizárólag a piac mechanikus működését tükrözi. Ha a rendelkezésre álló hitel nem elegendő a pozitív mutatójú műszaki tervek megvalósításához, a szelektálás az alábbi képlet felhasználásával történik: Bt R-nt G _ ü+a)t R ahol:G = a diszkontált jövedelmezőségi mutató (a többi mutató az előzőkből már ismeretes). A G mutatót minden megvalósításra számba jöhető (tehát pozitív Et eredményű tervre kiszámítják és a tervek rangsorolása a jövedelmezőségi mutató csökkenésének függvényében történik. Dr. Gergely Sándorné Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a tanácsi szervekkel közösen 1971. január 19-én Baja térségében jégvédelmi gyakorlatot tartott, amelyen az Igazgatóság védelmi szervezete mellett az OVH—ÁBKSZ és a honvédség egységei is részt vettek. A gyakorlatot megtekintette Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. —oo--A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság megkezdte a Fehér- és Fekete-Körös deltájában a belvizek műtrágya bemosó hatásának ellenőrzését. Az újszerű vizsgálatok során a területen alkalmazott műtrágya-féleségek kémiai komponenseit és azok hatását tanulmányozzák. Karcag község határában levő Kecskeri-tározó tóban 1970. november hónapban megkezdett, nagyüzemi robbantással végzett csatornaépítés kísérleti munkái február 20-án sikeresen befejeződtek. A kísérleti munkát az OVH— ÁBKSZ részlege végezte. Célja az volt, hogy megállapítsák a lecsapoló csatornák robbantási eljárással történő építésének legmegfelelőbb módszerét. A kialakult munkamódszerről, s gyakorlati alkalmazásának lehetőségéről az ÁBKSZ és a Vízügyi Igazgatóság közösen filmfelvételt készített. A film rövidesen az érdeklődő szakemberek részére bemutatásra kerül. —oo— A TIT Baranya megyei Szervezete Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezete, valamint a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság közös szervezésében Kiss György a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője 1971. január 15-én előadást tartott „Az 1970. évi Tiszavölgyi árvédekezés tapasztalatai” címmel, a METESZ Baranya megyei szervezetének előadótermében. —oo— A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a belgrádi Hidrometeorológiai Intézettel tudományosműszaki együttműködési szerződést kötött. A műszaki-tudományos együttműködés a közös vízfolyásokon a hidrológiai adatgyűjtések, adatfeldolgozások, értékelések közös metodikájának kidolgozására és az operatív hidrometeorológiai szolgálat összehangolására terjed ki. 36
