Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-06-01 / 3. szám
másodrendű védvonalak, az ún. lokalizációs töltések gyors kiépítését is. Ez a munka a különösen veszélyeztetett öblözetekben már az első árhullámok levonulásával egyidőben megkezdődött. Így többek között Makó, Hódmezővásárhely, Szentes, Zalota, Algyő, a szegedi ipartelepek, valamint Tuzsér, Komoró, Fényeslitke, Körösszakái, Komádi községek védelme érdekében összesen mintegy 150 km hoszszúságú lokalizációs vonal építése kezdődött meg egy millió m3 földmunka beépítése mellett. Rövidesen lokalizáló vonal épül a Szamos, Tisza-közti határszakasz közelben is, amely Komlódtótfalu, Nagygéc és Kishódos községek áttele% Közel 44 ezer ember védte a gátakat pítését, biztonságosabb helyre való költöztetését teszi szükségessé. A védekezés június 14-én érte el csúcspontját. Ezen a napon közel 44 ezer ember állt a gátakon. 14 ezer vízügyi dolgozó, 12 ezer fő a fegyveres testületektől, 14 ezer fő közerő a veszélyeztetett térségből, valamint csaknem négyezren a szállítás, a hírközlés, az egészségügyi szolgálat és az élelmezés feladatait látták el a védvonalakon. Ekkor 1600 km hosszban harmadfokú készültségben folyt rendkívüli védekezés. Ennek megfelelő méretű volt a gépi és anyagi erők mozgósítása is. Egyetlen napon 4400 gép és gépjármű vonult fel a védekezéshez. Ebből 700 földmunkagép napi 227 ezer m3 építőkapacitással, 2300 gépjármű a szállításhoz. A mentésre számos vízi jármű, kétéltű és helikopter állt készenlétben. Az árvíz méreteire utal az anyagfelhasználás is. Példa nélkül álló anyagi eszközöket használtak fel hat hét alatt a védekezésben: 6,1 millió homokzsák, 1,5 millió m2 (310 tonna) műanyagfólia, 62 ezer tonna terméskő került a gátakra, hogy a víz támadásait kivédje és megerősítse a töltéseket. A védekező erők fegyelmezettsége, kötelességtudása és áldozatkészsége tette lehetővé, a gyors mozgósítást és a veszélynek megfelelő, zökkenőmentes átcsoportosítást. Az érintett lakosság bizalma pedig az intézkedő hatóságok és a mentést végzők iránt, nagyban előmozdította a mentési feladatok szervezett végrehajtását. Dr. Nagy László Hírek szovjet vízerőművek építéséről A 235 m magas Csirkejszk íves völgyzárógát (Szulak folyó) építésénél ez év februárjában építették be az első m3 betont, amelyet a kábeldaru segítségével 300 m magasról emeltek be. ★ A Toktogulj vízerőműbe (Narin folyó) már több mint 100 ezer m3 betont beépítettek. Az év végére elérik a 290 ezer m3-t is. ■k A Kapcsagaj vízerőmű (Kazahsztán—Ili folyó) 10 ezer m3 beton beépítése történt meg. Intenzíven folynak a földgát hidromechanizációs munkái is. ★ Az Angarán épülő Uszty—Ilim vízlépcső duzzasztóművébe jelenleg beépített betonmennyiség 200 ezer m3. ★ Elkezdődött a Nurek, vízlépcső (Tádzsikisztán—Vahs folyó) nyomócsővezetékeinek szerelése. Befejezték a kőtörő-osztályozó üzem szerelését. A nyomócsővezetékek szállítása tehergépkocsikkal történik. (Az egyes elemek súlya 30 tonna.) Az örmény SzSzK-ban a Vorotan folyón létesülő Tatyev-i vízerőmű építésénél elkezdték az első gépegység szerelését. Befejeződtek a 18 km hosszú üzemvízalagút építési munkái. A turbinákhoz a víz 600 m magasról nyomócsővezetékek segítségével jut el. A vízerőmű 1970 végén üzembe helyezhető lesz. ■k A Krasznodar-i tározó építésénél (Kubany folyó) 1970 végén elkezdődik a földgát rézsűinek betonozása. A rézsűkre mintegy 700 ezer m3 beton kerül. ★ 1970. februárjában a Szovjetunió Villamosítási és Erőműépítési Minisztériuma jóváhagyta az Aragva folyón építendő Zsinvalszk-i vízerőmű tervfeladatát. A vízlépcső duzzasztóműből, 38 km-es alagutas üzem vízvezetékből, nyomócsővezetékből és föld alatti erőtelepből áll. Az erőmű teljesítménye 130 ezer kW lesz. Az energiatermelési feladatok mellett a vízlépcső egyéb feladatokat is megold, így Tbiliszi vízellátását, az Aragva és lóri folyók völgyében elterülő földek öntözését. Az előmunkálatok még ebben az évben megkezdődnek. N agy tel jesítményű szennyvíztisztító berendezés a Szovjetunióban A Szovjetunió Minisztertanácsa határozata értelmében Gorkij város részére egységes szennyvíztisztítóberendezést kell építeni. A hatalmas szennyvíztömeg az ipari üzemekből és a háztartásokból kerül a 300 centiméter átmérőjű csővezetékbe. A város határában a szennyvíztömeget megfelelő teljesítményre tervezett szivattyúberendezéssel emelik a tisztító berendezésekkel szerelt ülepítő medencékbe. A biológiai eljárással működő medencékben a szennyvíz megtisztul, majd klórgáz, egyéb anyagok és levegőztetés révén a szennyvíz ivóvíz minőségű vízzé válik. Az ilymódon megtisztított szennyvizet tehát csak az eljárás és a szükséges vizsgálatok elvégzése után bocsátják a Volgába. A Gorkijban épülő tisztító mű a Szovjetunióban létező egyik legnagyobb teljesítményű berendezés lesz, amelynek napi teljesítménye az első lépcsőben 600 ezer köbméterre van tervezve. A második lépcső üzembe helyezésével a tisztítómű teljesítménye csaknem a kétszeresére növekszik. A teljes mű beruházási költsége 50 millió rubel. 89