Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-06-01 / 3. szám
Sokat tettünk máris e téren, és ez meg is hozta gyümölcsét. 1969-ben — miként az az állami költségvetés végrehajtásáról szóló, a T. Országgyűlés előtt most tárgyalás alatt álló jelentés indokolásából kitűnik —,78 millió forinttal szemben 88 millió forintot fordítottunk az árvízmentesítési művek fenntartására. Fejlesztésükre pedig ezen felül az elmúlt évben 145 millió forintot használtunk fel. De mérhetetlenül sok még a tennivaló, hogy elérjük a biztonságnak azt a mértékét, amelyet gazdasági és politikai szempontok egyaránt megkövetelnek, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük országunk 4 millió holdnyi árvíztől veszélyeztetett területén a városok és falvak, a többszáz milliárdnyi nemzeti vagyon elöntésének, az árvízi katasztrófák veszélyét. Egyetértek a Szabolcs megyei képviselő csoportnak, Fekszi elvtárs által kifejezésre juttatott javaslatával, hogy a folyók határszakaszain — minthogy itt a folyók esése nagyobb és az áradás kivédéséhez szükséges időelőny kisebb —, az átlagot meghaladó árvízi biztonságot érjünk el, és ide nagyobb anyagi-műszaki erőket összpontosítsunk. A Szamos—Tisza közén ennek érdekében a lokalizációs töltések építését rövidesen megkezdjük. A kormány a vízgadálkodás fejlesztési koncepcióját, és ennek keretén belül az árvízvédelem nagyarányú, korszerű fejlesztésének programját — a tiszavölgyi árvíz tapasztalatainak felhasználásával — még ez év folyamán megtárgyalja. Ez a fejlesztési program népgazdaságunk erőforrásaihoz mérten, fokozatosan, hosszabb idő alatt valósítható meg. De céltudatosan, következetesen kell munkálkodnunk végrehajtásán. Az árvízvédelmet és a folyószabályozást előremutató tervek szerint, a vízgazdálkodás komplex célkitűzéseivel összhangban fejlesztjük. Ennek jegyében született a Tisza-csatornázás koncepciója is, amely az öntözés, az ármentesítés, a folyószabályozás, a belvízrendezés, a vízi úthálózat célját egyidejűleg szolgálja. Hasznosan egészítheti ki ezt a vízgyűjtőterületek felső részén megvalósuló víztárolók rendszere, az alföldi és a hegyvidéki folyószakaszok vízkincsének a szomszédos országok alkotó együttműködésével megvalósuló hasznosítása és a folyók romboló erejének megfékezése. Tisztelt Országgyűlés! A tiszavölgyi árvízvédekezés befejezéséhez közeledik. A helyreállítás hatalmas feladatokat állít elénk. Jelentős áldozatvállalásra, többlettermelésre, újabb lelkes összefogásra van szükség, hogy az árvízsújtotta területekről eltüntessük a romokat, felépítsük az új, korszerű falvakat, pótoljuk a népgazdaság és a lakosság veszteségeit. Most, amikor elvonul az ár és az élet rendes menete visszatér a gyárakba, a földekre, az otthonokba, az árvíz idején tanúsított nagyszerű helytállás, mely megküzdött a víz félelmetes erejével, a békés építő munkában, a károk helyreállításában is követendő példaképpé válik. 85
