Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-06-01 / 3. szám
első napjaiban egységesen, önkéntesen az ország népe, segíteni a bajbajutottakon, enyhíteni a népgazdaságot ért veszteséget. Nyomban az ár elvonulása után megindult a szervezett újjáépítés. Jó ütemben halad a helyreállítás, jelentős építőipari kapacitás összpontosításával, amelyet számottevően segít és egyben a helyreállítás költségét is csökkenti a családtagok, az ifjúság részvétele az újjáépítésben. Az árvízkárok helyreállításához nagymennyiségű építőanyagra van szükség. Ez az igény az építőipari termelés egyébként is feszült helyzetét nehezíti. A hiányzó építőanyagot a termelés erőteljes fokozásával és az import lehetőségek kihasználásával szükséges pótolni. A helyreállítási munkák a Tisza—Szamos közén szorosan kapcsolódnak az árvízsújtotta községek rendezéséhez. A leginkább veszélyeztetett, mélyfekvésű, vagy az ismétlődő árvíz ellen megépülő védővonalon kívül fekvő területrészek helyett, magasabb fekvésű területeken jelölik ki az újjáépítendő házak helyét. Az ide átköltöző lakosság telek-juttatásban részesül, és kedvezőbb feltételek mellett kap építési kölcsönt. Üj lakónegyedek létesülnek, rendezett utcasorokkal, helyenként többszintes épületekkel, előkertekkel, úthálózattal. A községek többségében a vízművek is megépülnek. Egész társadalmunk, párt- és állami szerveink és a terület lakossága egy akarattal működik közre az újjáépítésben. Hamarosan begyógyulnak az árvíz okozta sebek, felépülnek és korszerűbbek lesznek az árvízsújtotta falvak, mint voltak. Tisztelt Országgyűlés! A tiszavölgyi rendkívüli árvíz elleni harcban a népek szolidaritása, mindenekelőtt a szocialista országok baráti együttműködése is megmutatkozott, A kormány ezúton is elismerését és köszönetét fejezi ki, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak, amelyek mind a Számos-menti bajbajutott lakosság mentésében, mind a Szeged-környéki védekezésben önzetlen, baráti segítséget nyújtottak. A Tisza Szeged alatti határmenti szakaszán a magyar és a jugoszláv árvízvédekezők vállvetve védték a gátakat. Az árvízi előrejelzésre kiterjedő és az árvízvédekezés lényeges mozzanataiban való folyamatos együttműködés a szomszédos szovjet és jugoszláv vízügyi hatóságokkal különösen jó volt. A védekezés folyamán fokozatosan a román vízügyi szervekkel is megfelelően alakult. Gépesített magyar árvízvédelmi osztagok működnek együtt a román vízügyi dolgozókkal és a lakossággal a Szamos Szatmárnémeti alatti gátszakadásainak elzárásában. Ennek a gyors és eredményes munkának köszönhető, hogy a Számos-menti községekben az újból meginduló életet nem veszélyeztette az árvízi elöntés, amikor új áradás alakult a Krasznán és a Szamoson. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya szolidaritását juttatta kifejezésre az árvízvédekezéshez küldött anyagokkal, eszközökkel, korszerű gépesített árvízvédekező osztag kirendelésével és a szükséges gépek soronkívüli szállításával. Csehszlovák és lengyel szervek is segítséget nyújtottak az árvízvédekezéshez szükséges anyagokkal. Számos országból, több nemzetközi szervezettől érkezett — az együttérzés megnyilvánulásaként — adomány az árvízkárosultak javára, amelyekért e helyről is köszönetét mondunk. Az árvízzel összefüggő nemzetközi kapcsolatokról szólva, külön ki kell emelni a közös vízgyűjtő területen fekvő országok még erőteljesebb, szervezettebb, intézményesebb együttműködésének szükségességét. A mostani árvíz is bebizonyította, hogy a vízgyűjtőterület természetföldrajzi értelemben, az időjárási és vízjárási viszonyokat tekintve egységes egészet alkot. A Bihari-hegyekben lehulló eső, a Görgényi-havasokban, vagy a Vihorláti hegyekben lezúduló felhőszakadás órák, napok alatt megjelenik az Alföld folyómedreiben. A gátak védelme a határon innen és túl közös ügy, a szomszédos baráti népek még szorosabb testvéri együttködésével valósítható meg eredményesen. Olyan vízgazdálkodási együttműködést kell kialakítani a közös vízgyűjtőterületen fekvő országok között, mely minden ország szuverenitását tiszteletben tartva, lehetővé teszi mindegyikük számára a közös vízgyűjtőterület egészére kiterjedő vízjárási viszonyok kölcsönös megismerését, folyamatos figyelemmel kísérését, a bekövetkező változások észlelését, az árvízi előrejelzés hatékony, gyors, korszerű alapokon történő megszervezését és az árvízvédekezés időszakában a közvetlen, széles körű, folyamatos együttműködést. Bár a Tisza a nemzetközi jog formális követelményeit tekintve nem minősül nemzetközi folyónak, mint a Duna, mégis öt ország folyója, s így nemzetközi érdekeltségű. Vízgyűjtőterülete — felülről lefelé haladva — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia területére esik. Vízkincsének hasznosítása és pusztító árvizei elleni védekezés nemzetközi öszszefogást igényel. Úgy véljük, hogy a tiszavölgyi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján indokolt meggyorsítani a nemrégiben megindult ötoldalú együttműködést a tiszavölgyi országok között. Ennek lehetőségét és szükségességét nemcsak a földrajzi egymásrautaltság, hanem az is alátámasztja és megsokszorozza, hogy valamennyi érdekelt ország tagja a szocialista népek családjának, kapcsolataikban a nemzetközi szolidaritás, a testvéri együttműködés, az elvtársi kölcsönös segélynyújtás elvei érvényesülnek. A védekezés szervezettsége, műszaki színvonala — miként azt a kormánynyilatkozatok megállapították — megfelelőnek bizonyult. Bebizonyosodott azonban, hogy árvízvédelmi műveink fejlesztését — a védett területek értékének növekedésével arányban — tovább kell gyorsítani. 84
