Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
Új lokalizáló töltés építése Üj lokalizáló töltés építése Műtárgy előkészítése az új lokalizációs töltésben (1967) Még inkább nehezítette a védekezést, hogy egyes helyeken lehetetlenné vált a töltés Románia felőli oldalának védelme. Az árvíz óta a védekezés egyik legjelentősebb beruházása a román határtól beljebb megépült, nagyobb víztömeg tartására is alkalmas védgát. Ennek jelentősége abban van, hogy a Fehér- és Fekete-Körösök közti és Románia felől esetleg érkező nagyobb víztömeg pusztításától is képes menteni a két Körös 8 700 ha-t kitevő deltavidékét. Másik veszélyeztetett terület a Berettyó folyó és környéke. Annak idején az Árvízvédelmi Területi Bizottság megállapította, hogy a Berettyó bal parti gátszakadását az elégtelen méretű és helytelen pillérkiképzásü hidak okozták, melyek jégtorlaszt idéztek elő. Az eltelt időszak óta az illetékes vízügyi szervek e területen is fokozták a védelem műszaki, szervezeti hatékonyságát azáltal, hogy megerősítették a fővédgátakat, vésztározókat építettek, s tervbe vették a nem megfelelő nyílásméretű hidak átépítését. A védelem szervezeti hatékonyságát szolgálja az OVH-nak az az intézkedése, hogy a Berettyó ezen szakaszának felügyeletét mindkét parton a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe utalta. Annak idején az 1966. évi tavaszi ár- és belvíz öszszesen mintegy 20 ezer kh-at öntött el és pusztította a rajta levő növényzetet, illetve mintegy 335 lakóépületet 40 millió Ft újjáépítési költséggel. Tönkretett egy sereg különböző műtárgyat, utat, járdát, villamos vezetéket, állatot, állatférőhelyet, gépet és egyéb munkaeszközt, mint a termelőszövetkezeti és személyes tulajdonban keletkezett jelentős veszteség. Nem is említve a védekezésre fordított nagy mennyiségű anyagot, eszközt és emberi munkát, továbbá az árvíz okozta terméskiesést. Ezeken túlmenően rendkívül volt az a lélektani hatás, hogy emberfeletti erőfeszítés után át kellett adni mindent a pusztító árvíznek. Akkor nagyon is hatása alatt voltunk ezeknek a csapásoknak, s amikor a kitartó, fáradságos munka után már nyilvánvalóvá vált a védekezés hiábavalósága, egy maradt hátra; mentsük, ami menthető, hogy ezáltal is csökkentsük az anyagi károkat az ársújtotta területeken élő és gazdálkodó emberek kárait és fájdalmát. Ebben az időben egész megyénk társadalma mozdult meg és vette ki részét a mentési munkálatokból. Értékeltük a központi szervek nagymértékű segítségét,' az egész ország segítő szándékát, a győri, a debreceni vízügyi igazgatóság és a honvédség műszaki alakulatainak emberfeletti erőfeszítéseit. Egészen nyilvánvaló, hogy ez a társadalmi megmoz^ dulás jelentős hozzájárulás volt ahhoz, hogy csökkent az ár pusztító hatása. A tönkrement több évtizedes emberi munka, az elszenvedett nagy anyagi veszteség számbavételével tudjuk felmérni azoknak az intézkedéseknek a hatását, amelynek nyomán hasonló pusztításoktól elkerülhetővé, megóvhatóvá tettük megyénk nagyobb, szép és gazdag vidékét. Említést kell tenni azokról az országos akciókról, amelyek az újjáépítés során támogatták a kárt szenvedett területeket. Részt vállalt ebben az OVH, az ÉVM, a kivitelező vállalatok és részlegek, a termelőszövetkezetek, a magánemberek, a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek. Ha a tett intézkedések hatékonyságát vizsgáljuk és elfogadjuk, hogy azok megfelelnek a követelményeknek, következésképpen kellő biztonságot jelentenek adott kritikus esetekben, akkor tudjuk csak igazán nagyra értékelni a megtett intézkedések jelentőségét Az ármentesítésre és árvédekezésre fordított munka hatékonyságát fokozza a közel 200 km hosszban a gátakon elvégzett hiánypótlási és mintegy 20 km hosszúságú keresztszelvény-erősítési munka. Az 1966. évi árvízi helyzet tapasztalatai egyértelművé tették annak felvetését, hogy a Fehér-Körös esetleges bal parti szakadása veszélyezteti a megye mezőgazdasági területeinek legértékesebb részét, valamint Gyula, Békéscsaba, Békés településeket és lakosságát. A felmérés realizálása alapján az OVH segítségével terven felül kiépülhetett Gyula—Elek között 9,1 millió Ft-ős költséggel egy új védelmi rendszer. Ezáltal e térségben is jelentősen csökkent az árvízveszély. Az illetékes tanácsi szervek közreműködésével a vízügyi szervek elkészítették a 15 évre szóló távlati fejlesztési tervet. Ez tartalmazza mindazokat az ez időszakban megvalósítandó beruházási, felújítási és fenntartási műszaki munkálatokat, amelyek a védelmi rendszer teljes, átfogó kiépítését képezik. Már most tapasztalható, hogy a munkálatok elvégzésének üteme előrehaladottabb az időarányosan meghatározott célkitűzésnél. Ezt legjob-79
