Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
Gyula II. szivattyútelep építése (1969. 10 millió Ft) Üj gátőrtelep az új lokalizáló töltés mellett (1967) ban mutatja, hogy az 1980. évig előirányzott közel 137 millió Ft-nak már mintegy 40%-át, azaz 54 millió Ft-ot használtak fel. • Ha ehhez még figyelembe vesszük a terven felül mintegy 33 millió Ft értékben programba vett Sebesés Fekete-Körösök közötti határmenti lokalizáló töltés megépítésére tett erőfeszítést, amely mentesíteni hivatott a Románia felől érkező nagy mennyiségű ár- és belvizektől Sarkad, Mezőgyán, Kötegyán, Méhkerék, Kétegyháza települések területeit, akkor látható, hogy az 1980. évig tervbe vett munkálatoknak már az elmúlt 3 év alatt közel a felét felhasználták, illetve megvalósították. Ezen intézkedések eredményeképpen a megye É-i, D-i területe, mintegy 656 OOO kát. hold mentesült az évenként ismétlődő ár- és belvizektől. Fentiekből látható, hogy az ármentesítésre és az árvédelem fejlesztése érdekében hozott kormányszintű és megyei határozatokat olyan gyors és átgondolt intézkedések követték, amelyek nyomán az árvízvédelem hatékonysága fokozódott. II. Az 1968. évi tavaszi ár- és belvízvédekezés arra is rámutatott, hogy az illetékes vízügyi, valamint az érdekelt területi szervek együttműködése nem volt kielégítő, jóllehet, az erre való törekvés a védekezés alatt tapasztalható volt. A védekezés hatékonyságának fokozása azonban megköveteli, hogy a védekezésben közreműködő szervek együttműködése szoros és állandó legyen. E kívánalmaknak megfelelően az együttműködésnek különböző új szervezeti formái lettek kialakítva. Megváltozott és új tartalmat kapott a megye komplex vízgazdálkodása. Kiszélesedett a társadalom szerepe a megye vízgazdálkodásában, a megyei vízgazdálkodási bizottság munkájának szélesebb alapokra való helyezése által. Űj tartalmat kapott a helyi vízügyi feladatok ellátása azáltal, hogy azok teljes egészében a helyi tanácsok hatáskörébe lettek utalva, így többek között a községi körgátak kiépítése és fenntartási munkálatai, illetve költségeinek biztosítása is az érdekelt helyi tanácsok feladata. Itt kell említést tenni arról, hogy a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasította szakigazgatási szervét az építési, közlekedési és vízügyi osztályt, hogy az ún. másodrendű védgátak, körtöltések műszaki állapotát mérje fel, s tegyen intézkedést azok megtartására. A felmérések befejeződtek. Megállapítást nyert, hogy az egyes településeket átkaroló körgátak állapota nem megfelelő. Azokból közel 76 km-t kell megerősíteni, illetve mintegy 34 km új körtöltés átépítése szükséges. Országosan is figyelemreméltó ez a felmérés, mivel ezek a településeket védő körtöltések ez ideig nem szerepeltek állóeszközleltárban, így azoknak fenntartására tervezett összeg nem állt eddig rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy helyi tanácsainknak nincs annyi fejlesztési alapjuk, amelyből ezeket az elhanyagolt állapotú körtöltéseket fel tudnák újítani. (Hozzávetőlegesen 32 millió Ft.) Ez a körülmény nyugtalanító még akkor is, ha az elsőrendű védtöltések védelmi hatékonyságában olyan jelentős fejlődés tapasztalható, amelyről fentebb szó esett. Mindaddig tehát, amíg a településeket bevédeni hivatott körtöltések fokozatos megerősítésére sor nem kerül, az elsőrendű védgátakra hárul az a funkció is, hogy védje a körtöltések által övezett településeket is. Végül, de nem utolsósorban az árvédekezés hatékonyságát szolgálja az a tanácsi intézkedés is, amely a közerő mozgósításának gyorsabb végrehajtását biztosítja. Megállapítható továbbá, hogy a vízügyi szervek által elvégzett folyamszabályozási munkák szoros összhangban vannak az ármentesítési munkálatokkal és azok végrehajtása a védekezés szerves rendszerét képezik. Az ár- és belvízvédekezés hatékonyságának fokozására tett intézkedések azoknak a terveknek alapján történt, amelyet az országos és megyei szervek még 1966. évben kialakítottak és hosszabb időre meghatároztak. Az eddig elvégzett munkák és megtett egyéb intézkedések lényegesen elősegítették megyénkben az ár- és belvízvédelem műszaki és szervezeti felkészültségét, fokozták a területi ármentesítés hatékonyságát. Az Országos Vízügyi Hivatal és más országos, valamint a megyei szervek együttes határozatának végrehajtása nyomán úgy ítélhető meg, hogy kellő szinten van Békés megyében az ár- és belvizek megelőzésére, illetve azok kivédésére tett intézkedések. A megye vízkárelhárításában hasznosan funkcionálnak azok az intézmények, szervezetek, KÖVIZIG és a megyében központtal nem rendelkező, de Békés megyében érdekelt vízügyi igazgatóságok, amelyeknek 80 Az árvízkárosultak új házsora (1967—68)
