Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / Különszám

22. kép. Az algyői templom fakadóvízben dig úgy csoportosítani, hogy az a legkritikusabb, vagy annak látszó helyeken az igényeknek meg­felelő módon, időben és mértékben a helyi véde­lemvezetés rendelkezésére álljon. A központi védelemvezetés határozottan kö­vette, érvényesítette és az árvízvédelmi körzete­ken, s azok által a szakaszvédelmen keresztül ér­vényesítette azt az elvet, hogy az árvíz okozta je­lenség felismerésekor, annak hatását ott a leg­nagyobb erővel, tehát a legnagyobb biztonság­gal kell elhárítani (3., 4. ábra). így történt ez a makói, majd a csongrádi buzgár esetében, a za­­lotai és a körtvélyes—mártélyi szakaszokon (12., 15., 16., 18., 19. kép). A sok tetőzés után a régen várt apadás is meg­kezdődött a várható ütemben. Ez és annak üteme azonban csak június 7-ig tartott, amikor a vízállás Szegeden 900 cm alá süllyedt és akkor még arra biztatott, hogy ez az árhullám se lesz 5—6 nap­pal nagyobb tartósságé, mint az 1932. évi, tehát az eddigi mértékadó volt. Nem így történt! A Maros június 6-tól ismét áradni kezdett s az addigi 433 cm-es vízállásról 491 cm-re emelkedett Makónál. Ez a szokatlanul lassú, tartós árhullám a Maroson június 24-én érte el az említett szintet s ezzel a 4 m feletti tar­tósságot Makónál és alatta 18 nappal megnö­velte. 23. kép. Az olajmező védelme Vesszős feleit vízállás [cm] 242 3. ábra. A Tisza Mindszentnél 2. ábra. A Tisza Szegednél

Next

/
Thumbnails
Contents