Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
ШЯЯЯШт г ь,' iiWI . 25. kép. A szegedi híd és a hullámtér — a fakadó vizek (22. kép), — a folyások és csurgások, — a buzgárok, — a koronaelázás az esőzés következtében (felvonulási út), — a korona- és rézsűrepedések, — a talajelázás és puhulás, — a talajelázás és púposodás, — a magassághiány (a biztonság magasságából) (23. kép), 28. kép. A parapet-fal megtámasztása a szegedi híd felett — a töltésbe visszaszorult víz, — a vízoldali rézsű kagylós leválása, — a műtárgyakon észlelt repedések, folyások, — a hullámverés voltak. Ezek a jelenségek mennyiségben és minőségben az egész védekezés alatt változtak. Veszélyességük megítélése általában a védekezők tájékozottságától és jó részben személyes megítélésétől is függött (3. sz. ábra). Nagyon segített rajtunk, hogy a hidrológiai felderítés szolgálatába állíthattuk — a hidrometeorológia-előrejelzést, — a talajvizsgálatokat, — a fúrásokat, kereszt- és hossz-szelvény szerint, — a töltésállapot vizsgálatokat (izotópos és geofizikai), — a vízminőség vizsgálatot, — a vízhőmérséklet mérést, — a fényképezéseket, — a repülést stb. Az öt árvízvédelmi körzet az anyag és erő csoportosításának maximális lehetőségét szervezetileg is biztosította. Az igazgatóság fiatal, de nagy tapasztalattal bíró, magas képzettségű mérnökei lettek a körzet vezetői (4. ábra). Az erős központi szervezettel sikerült a rendelkezésünkre bocsátott anyagi, műszaki erőt min-27. kép. Szeged védelme 29. kép. A szalámigyár szakasz 16 Tisza-völgyi órvíz 1970, 241
