Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
2. kép. Az áradat terelése a Maros hullámterében A Maros vízállásának gyors emelkedése következtében kritikus helyzet alakult ki május 19— 20-a között a Sámson—Apátfalva-i főcsatornán. A főcsatorna töltéseinek koronaszintje az alsó szakaszon az 1932. évi maximumnak megfelelő 87,30 m A. f. vízszint felett van 1 m-rel, azonban a főcsatorna felső szakaszán a biztonság kisebb mértékű. Május 19-én, az esti órákban a Sámson— Apátfalva-i főcsatornába visszaduzzadó marosi árvíz a főcsatorna felső szakaszán több helyen elérte a töltések koronaszintjét, sőt azt több helyen meg is hágta. A főcsatorna torkolatánál mintegy 40—50 m3/sec nagyságrendű vízhozam duzzadt vissza a főcsatornába, s a Maros még mindig áradt. A főcsatornát azonnal el kellett zárni. Az elzárás a Sámson—Apátfalva-i főcsatornát keresztező Makó—Nagylak-i fő közlekedési úttól északra, mintegy 2,0 km-re levő 350 cm-es átmérőjű dűlőúti áteresznél történt meg 1,20X5,00 m méretű házgyári panelek, kő- és homokzsák segítségével. Az elzárással egyidőben 10 db TO—300 és 1 db CSK—800 típusú szivattyúból álló gépcsoportot helyeztünk el az elzárás helyén. A szivattyús gépcsoport mintegy 3,5—4,0 m3/sec teljesítménynyel működött, és így sikerült megmenteni mind az árvíztől, mind a belvíztől a Sámson—Apátfalva-i főcsatorna felső szakaszán kritikus helyzetbe került településeket; Királyhegyest, Kövegyet, Rákost és nem utolsósorban Makó várost. (4. kép.) A Maros tetőzése a makói vízmércén május 20-án, este, 22.00 órakor 624 cm-rel következett be. A tetőzést megelőzően, május 20-án, 610 cm-es makói vízmércére vonatkozó vízállásnál a makói híd szelvényében végzett vízhozammérések alapján 2321 m3/sec volt az árhullám vízhozama, melynek jelentős része (1550 m3/sec) a főmederre jutott. A főmederben mért középsebesség 1,94 m/sec (6,9 km/óra) volt. (1. ábra.) A tetőzést követően az apadás mértéke kezdetben 20 cm/nap, majd 15 cm/nap-ra alakult. Május hó 24-ével azonban már csak 10 cm/nap értékre csökkent. A makói vízmércén 624 cm-rel tetőzött árhullám csúcsa május 21-én ért a Tiszába, a szegedi vízmérce szelvényébe, de már május 19-én, 18.00 órától kezdve megfigyelhető volt, hogy az áradás intenzitása ott megnőtt. A makói tetőzés időpontjában Makó—Szeged között 14,5 cm/km értékű marosi vízszintesés alakult ki. Május 19-én, 18.00 órától 21-én, 24.00 óráig a Tisza 762 cm-ről 890 cm-re áradt Szegednél. Május 20-án, hajnalban a Maros jobb part 17 -f- 760 szelvényében, Makó város alatt, a mentett oldali rézsű lábában igen magasra felszökő buzgár keletkezett. Ezzel közel egyidőben a 17 + -j- 700 — 17 -j- 900 km-es szelvények között még öt buzgár fejlődött ki buzgárcsoportot alkotva. (5. kép.) Kisebb buzgárok is jelentkeztek a 17 -j- 900 szelvényhez közeli rampa felett, amelyek azonban az előbbieknél veszélytelenebbnek bizonyultak. A 17 -j- 700 — 17 + 900 km szelvények közötti buzgárcsoport, valamint a 17 + 900 szelvényben levő rampa feletti kisebb buzgárcsoport 236
