Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
7. kép. Az előkészített anyag nyos szakaszok magasítását földmunkagéplánccal. (3. kép.) A töltéskorona magasítását mintegy 8000 m3 földmennyiség beépítésével végeztük el. A magassági hiányok megszüntetésére más töltésszakaszokon homokzsákból nyúlgátat építettünk, mintegy 4500 fm hosszúságban. Nyúlgátat építettünk a Maros-balparton, a makói híd és országhatár közötti töltésszakaszon, 1700 fm hosszúságban, a Maros-jobbparton, Nagylak térségében, 1100 fm hosszúságban, a Marosjobbparton, közvetlenül a makói híd alatti töltésszakaszon, 600 fm hosszúságban, valamint a Maros bal partján, a makói híd alatt, 1300 fm hosszúságban. Május 18-án a védekező létszám 2500 fő volt. (VÍZIG, fegyveres testületek, közerő, szovjet katonai alakulatok.) A védekező létszám május 19-re már 5600 főre emelkedett, s a Maros makói tetőzése időszakában alakult ki a marosi védvonalakon a maximális, 10 000 főt kitevő védekező létszám. Az árvízvédekezés első napjaiban igen kedvezőtlen helyzet alakult ki a Maros jobb partján, a kövegyi töltésszakaszon. Ehhez a szakaszhoz az aradi út mentén csatlakozó, ún. csigalegelői nyárigát az árhullám levonulását hidraulikailag rosszul befolyásolta, s a nyárigátnak a Marosjobbparti töltéshez való csatlakozásánál 1 m-nél mélyebb kopolya keletkezett. A kedvezőtlen helyzetben levő töltésszakaszt vízoldali pátriázással, a keletkezett kopolyát pedig homok-, illetve kőzsákokkal, majd kőszórással rövid idő alatt biztosítottuk. (2. kép.) A nyárigátat a víz hullámtéri útjának kedvező terelése céljából május 20-án délelőtt, több helyen robbantással nyitottuk meg. A Maros-jabbparti töltés bökényi szakaszán — az árvízvédelmi töltés Makó—Nagylak fő közlekedési úthoz csatlakozó kiszögellésben ugyancsak kedvezőtlen volt a helyzet, mivel az 500 fm hoszszú töltésszakaszt a hullámtéren levonuló árhullám merőlegesen is támadta. A töltésszakasz védelmére, ill. a kimosások megakadályozására a vízoldalon fóliás bevédést alkalmaztunk. A Magyarcsanád—Apátfalva közötti töltésszakaszon egyrészt az intenzív csurgások, másrészt pedig az Apátfalva térségében bekövetkező töltésrepedés okozott sok gondot. Ezen a szakaszon vízoldali pátriázással, illetve homokzsákokból kialakított bordás rézsűlábleterheléssel és szorítógát építésével hárítottuk el a nagyobb veszélyt. 3. kép. Előkészület, koronamagasítás a Maros-balparti töltésen 235