Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / Különszám

7. kép. Az előkészített anyag nyos szakaszok magasítását földmunkagéplánc­cal. (3. kép.) A töltéskorona magasítását mint­egy 8000 m3 földmennyiség beépítésével végez­tük el. A magassági hiányok megszüntetésére más töltésszakaszokon homokzsákból nyúlgátat építettünk, mintegy 4500 fm hosszúságban. Nyúl­gátat építettünk a Maros-balparton, a makói híd és országhatár közötti töltésszakaszon, 1700 fm hosszúságban, a Maros-jobbparton, Nagylak térségében, 1100 fm hosszúságban, a Maros­­jobbparton, közvetlenül a makói híd alatti töltés­­szakaszon, 600 fm hosszúságban, valamint a Maros bal partján, a makói híd alatt, 1300 fm hosszúságban. Május 18-án a védekező létszám 2500 fő volt. (VÍZIG, fegyveres testületek, közerő, szovjet kato­nai alakulatok.) A védekező létszám május 19-re már 5600 főre emelkedett, s a Maros makói tető­zése időszakában alakult ki a marosi védvonala­kon a maximális, 10 000 főt kitevő védekező lét­szám. Az árvízvédekezés első napjaiban igen kedve­zőtlen helyzet alakult ki a Maros jobb partján, a kövegyi töltésszakaszon. Ehhez a szakaszhoz az aradi út mentén csatlakozó, ún. csigalegelői nyá­rigát az árhullám levonulását hidraulikailag rosszul befolyásolta, s a nyárigátnak a Maros­­jobbparti töltéshez való csatlakozásánál 1 m-nél mélyebb kopolya keletkezett. A kedvezőtlen hely­zetben levő töltésszakaszt vízoldali pátriázással, a keletkezett kopolyát pedig homok-, illetve kő­zsákokkal, majd kőszórással rövid idő alatt biz­tosítottuk. (2. kép.) A nyárigátat a víz hullámtéri útjának kedvező terelése céljából május 20-án délelőtt, több he­lyen robbantással nyitottuk meg. A Maros-jabbparti töltés bökényi szakaszán — az árvízvédelmi töltés Makó—Nagylak fő közleke­dési úthoz csatlakozó kiszögellésben ugyancsak kedvezőtlen volt a helyzet, mivel az 500 fm hosz­­szú töltésszakaszt a hullámtéren levonuló árhul­lám merőlegesen is támadta. A töltésszakasz vé­delmére, ill. a kimosások megakadályozására a vízoldalon fóliás bevédést alkalmaztunk. A Ma­­gyarcsanád—Apátfalva közötti töltésszakaszon egyrészt az intenzív csurgások, másrészt pedig az Apátfalva térségében bekövetkező töltésrepedés okozott sok gondot. Ezen a szakaszon vízoldali pátriázással, illetve homokzsákokból kialakított bordás rézsűlábleterheléssel és szorítógát építé­sével hárítottuk el a nagyobb veszélyt. 3. kép. Előkészület, koronamagasítás a Maros-balparti töltésen 235

Next

/
Thumbnails
Contents