Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
sítése. Nem tekinthető kielégítőnek a fejlődés a vízelőkészítő és szennyvíztisztító berendezések gyártása terén, és sok esetben a vízgazdálkodás dinamikus fejlődésével, anyagi-műszaki feltételeinek szükségleteivel nem volt egyensúlyban az ipari háttér kialakulása. Ennek ellenére a felszabadulástól napjainkig elért jelentős előrehaladás nemcsak országunk általános fejlődésén belül, hanem nemzetközi vonatkozásban is figyelemre méltó. Az árvizektől védett terület nagysága hazánkban Európában egyedülálló. Az árvízvédelmi szervezet felkészültsége, az árvízvédelem műszaki színvonala és szervezettsége miatt számos országból keresik fel tapasztalatért a magyar árvízvédelmi szervezetet. Belvízvédelmi rendszerünk {a csatornahálózat hossza és a belvízi szivattyúkapacitás) a nemzetközi viszonyítás rangsorában is megbecsült helyet foglal el. Országunk, — jóllehet korábban alig voltak hagyományai az öntözéses gazdálkodásban — belépett a fejlett öntözőgazdálkodást folytató országok sorába. A fejlődést mutatja, hogy például a több évszázados öntöző múltú Franciaország mezőgazdaságilag művelhető területének 9%-án öntöz, Magyarország pedig egy negyedszázadnyi időszak alatt a mezőgazdasági terület 0,2%-áról 6%-ára növelte az öntözött területek kiterjedését. Ezen belül Európában szinte egyedülálló az esőztető öntözés aránya, mely napjainkban az öntözésre berendezett terület 70%-án folyik. Különösen nagy érdeklődést váltanak ki a nemzetközi szakkörökben a korszerű, automatizált felszín alatti nyomócsöves esőztető öntözőrendszereink. A magyar vízgazdálkodási kutatás eredményei is elismerésre találtak a nemzetközi fórumokon. Szinte minden vízgazdálkodást érintő nemzetközi tárgyaláson és tudományos tanácskozáson részt vesznek hazánk képviselői, gyakran mint a nemzetközi tudományos testületek vezetői. A vízgazdálkodásban, melynek természeti és műszaki-társadalmi feltételei igen összetettek és fejlesztéséhez nagy anyagi eszközök szükségesek, a megalapozott fejlődés feltételeit, a hosszútávú, az előremutató, gondos elemzésen alapuló tervek teremthetik meg. Ezt szolgálja a Kormány által 1964-ben jóváhagyott Vízgazdálkodási Keretterv. A Keretterv továbbfejlesztési formája a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciója, mely most készül és jóváhagyásra még ez évben a Kormány elé kerül, hogy 15 éves távlatra, de fő tendenciáiban az ezredfordulóig kijelölje a vízgazdálkodás fejlődésének módozatait. A Vízgazdálkodási Keretterv nemzetközi vonatkozásban is elismerést váltott ki, és metodikailag több országban alapul szolgált hasonló tervek kidolgozásához. A felszabadulás 25. évfordulóján arra is emlékezünk, hogy a béke és a szabadság, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás útját a szovjet hadak áldozatos harca nyitotta meg számunkra. Népünk építő munkáját, a műszakigazdasági haladást egész népgazdaságunkban, — így a vízgazdálkodásban is —, hatékonyan segítette gyümölcsöző, baráti együttműködésünk a szocialista országokkal, részvételünk a nemzetközi szocialista munkamegosztásban a KGST útján. A vízgazdálkodás 25 éves fejlődése zömében műszaki alkotásokban testesül meg. Az elért eredmények igazi értéke azonban társadalmigazdasági hatásukban van. E művek és mindazok, akik azon munkálkodtak, hogy nagyobb biztonságot teremtsenek a városokban, falvakban, a termőföldeken az árvizek és belvizek elöntésével szemben, akik ezer és ezer kilométer csatornát építettek és az aszályos területeken öntözést meghonosították, az egészséges ivóvízét a lakosság millióihoz eljuttatták, az ipar számára milliárdnyi köbméter vízről gondoskodtak, tudásuk és tehetségük járásával munkálkodtak a tudomány gyarapításán, nemcsak műszaki alkotásokat hoztak létre, hanem népünk javát, életkörülményeinek jobbá, kulturáltabbá tételét, boldogulását szolgálták. 45
