Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
A sassi-konyar bevédése már a tetözés előtt elkészült. A közút forgalma az árvíz alatt biztosított volt szakaszok megerősítésének felmérésére vonatkoztak. Kezdetét vette az árvízkárok számbavétele, a helyreállítási munkák kapacitásszükségletének, munkamennyiségének és költségmeghatározásának tevékenysége. Ugyanakkor az árvízvédekezési munkák befejezése előtt megkezdtük a tiszai árhullámok hidrometeorológiai viszonyainak részletesebb vizsgálatát. Már az első vizsgálatok igen meglepő következtetésekre adtak lehetőséget. Ezek közül két következtetés igen figyelemre méltó az elkövetkezhető árvíz védekezést illetően. A Felső-Tiszán kialakult rendkívüli árhullám Szolnoknál önmagában véve nem is jelentett volna egy rendkívüli tetőzést, hiszen vízmennyisége alig közelítette meg a 2500 m3/sec-ot. A 909 cm-es vízállás azért következett be, mert az árhullám egy igen telített mederre futott rá. A tetőzés időszakában az esésviszonyok 2—3 cm/km érték között helyezkedtek el, és ez magyarázatot ad arra is, hogy a magas vízállások környezetében mért vízhozamok miért maradtak lényegesen alatta az eddigi Q—H görbéből következő vízhozamnál. Ugyanakkor megállapítható, megvan a lehetőség további mellékvízfolyások árhullámainak egymásra halmozódásának. Az 1970. évi 909 cm-es LNV a korábbi igazgatóság által számított eloszlásgörbe szerint 97,5%os valószínűségű volt, azaz 40 évenkénti ismétlődésé. A mostani LNV, minthogy az az eddigi LNV-ket meghaladta azt indokolta, hogy a valószínűségi számításokat ezen újabb vízállásadat figyelembevételével ismét elvégezzük. A vizsgálatba egy 50 éves idősort vontunk be. Két eloszlásgörbét próbáltunk ki. A normális eloszlás paraméterei m-\ — 676 cm, szórás = 126 cm. Megjegyzem, hogy a 909 cm-es idei LNV figyelembevétele nélkül a korábban számított normális eloszlás hasonló paraméterei 675 cm, illetve 120 cm voltak. A Pearson görbe paraméterei: mi— — 616 cm, Cv — 0,187 és Cs = 0,332. A két görbe közül az utóbbi illeszkedése a jobb (79,4%) viszont a kisebb gyakoriságú tartományhoz a normális eloszlás adja a jobb illeszkedést. A folyók mértékadó vízszintjeit taglaló 1964-es Károlyi-féle tanulmány az 1%-os vízállásra Szolnoknál 947 cm-t ad meg, amelytől alig tér el a korábban általunk számított 954 cm. Az idei LNV-t is bevonva a számításokba 1%-os vízállásra Szolnoknál 970 cm-t kapunk a normális eloszlás szerint, illetve a Pearson eloszlás szerint 1%-os vízállásra Szolnoknál 1000 cm tartozik. Tekintettel arra, hogy a nagy valószínűségű tartományban a normális el226
