Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
oszlás illeszkedése a jobb, így a szolnoki 1 °/0-os vízállásra a 970 cm fogadható el. Az új eloszlásgörbe szerint a 909 cm-es szolnoki tetőzés mintegy 35 éves ismétlődésű. A szolnoki LNV 1901—1970 közötti alakulásának vizsgálata további figyelemre méltó információt szolgáltat. Az 1901—1970. évek árhullámait vizsgálva egyszerű szemrevétel alapján is megállapítható, hogy az utolsó években, évtizedekben gyakrabban fordultak elő a különböző védelmi fokozatokat elérő árhullámok. Az árhullámok tetőző vízállásai a 850 cm-t 1901—1970 között összesen nyolc esetben haladták meg, s ebből négy előfordulás az utolsó évtizedre, pontosabban 1964—1970. évekre esett. Ugyanakkor az évszázad első, majdnem két évtizede, pontosan 18 év telt el úgy, hogy a tetőző vízállás a 850 cm-t nem haladta meg. Ez a két tény önmagában felhívja a figyelmet az éves LNV emelkedési tendenciájának vizsgálatára, illetve kimutatására. Ennek érdekében meghatároztuk az 1901—1970. évek közötti 70 tagú idősor 10, 20, 30, 40, 50 és 60 éves mozgó átlagait. Mindezek az LNV-ék idősorával együtt a mellékelt ábrán találhatók. A 10 éves mozgó átlagsoron jól látható két lényegében teljes ciklus és egy harmadik elkezdett ciklus. A 20—60 éves idősorok jól kiadják az emelkedés tendenciáját az éves LNV-k trendjét. Az 50 éves átlagok például az 1901—1950 közötti 649 cm-es átlagtól az 1921—70. évi 671 cm-es átlagig emelkedtek. Az emelkedés átlagos intenzitása kb. 1 cm/év. A 10 éves mozgó átlag felrakásánál tapasztalható két ciklus jól látható minden további csoportátlag felrakásánál is. Különösen szembeötlő az 50 éves átlag nagyobb léptékű felrakásánál (lásd 5. ábra). A berajzolt trendvonalak emelkedése alátámasztja a bevezetőben tett észrevételt, de nem adja meg annak indoklását. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a változás okát nem a mederváltozásban, pontosabban mederemelkedésben kell keresni. Az évi minimumok értékének alakulása nem utal mederemelkedésre, amit alátámaszt egyrészt az is, hogy az LNV intervalluma nem mutat emelkedő tendenciát (lásd 5. ábra). Az ok minden bizonnyal részben a meteorológiai tényezők (végső soron valamely a Föld időjárását befolyásoló tényező, vagy tényezők hasonló jellegű változásában keresendő), részben a lefolyási viszonyok, illetve azokat befolyásoló tényezők között keresendő. Az Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottság, valamint a Védelemvezetés több alkalommal értékelte a védekezésben részt vevő szervek tevékenységét. Megállapította a védekezésben együtt működő szervek munkája eredményes, feladataikat mind a vízügyi, mind a fegyveres alakulatok, mind a tanácsi szervek és az általuk szervezett közerők dolgozói becsületesen, szorgalmasan, megfelelően látják el. Az együttműködés zökkenőmentes és kívánnivalót nem hagy maga után. Megállapította a bizottság, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén a rendkívüli hidrometeorológiai körülmények nyomán bekövetkezett árvizek elleni védekezést a szervezettség, a céltudatos felkészültség, a résztvevő szervek közötti összhang és egységes cselekvés jellemezte. A védekezés szervezése és irányítása minden szinten körültekintő a helyzetnek megfelelő és eredményes volt. Igen hatékonyan működött az Árvízvédelmi Operatív Bizottság és nagymértékben segítette, koordinálta az együttes védelmi tevékenységet. A védekezés legnagyobb munkájának terhét a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szervezte, személyi, műszaki gépi és anyagi erői, valamint a fegyveres testületek egységei viselték. Velük együtt vállvetve dolgozott a tanácsok által szervezett közerő. A védekezésben részt vevő egyéb szervek munkája és tevékenysége hatékonyan segítette a védelemvezetés munkáját. Külön kiemelés nélkül elismerés és köszönet illeti meg az Igazgatóság dolgozói mellett az eredményes védekezési munkában tanúsított helytállásukért a honvédségi, karhatalmi rendőrségi, munkásőri, polgári védelmi alakulatok, a közerő és a védekezésben részt vevő és együttműködő szervek tagjait, illetve dolgozóit. A társigazgatóságoktól és egyéb vízügyi szervektől kapott segítség szinte felbecsülhetetlen. Jól beilleszkedett a kapott műszaki segítség a védelmi szervezetbe, hatékonyan támogatta nemcsak az operatív munkát, hanem tapasztalataival és értékes javaslataival az elkövetkező időszak felkészülési munkáját is. A védelemvezetés és az Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonított a mindenkori árvízvédelmi helyzet reális ismertetésének, a lakosság tájékoztatásának. E cél érdekében a sajtó, rádió és televízió, különösen a szolnoki rádió és a Szolnok Megyei Néplap munkatársai részére biztosította, hogy minden fontos árvízvédelmi intézkedésről és eseményről részben a védelemvezetés központjában, részben a védekezési munkák helyszíni végrehajtásánál közvetlen tájékozódást szerezzenek közleményeik részére. Részt vehettek az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság és annak Operatív Bizottsága ülésein és általában minden fontos védelmi intézkedés tárgyalásánál. A Szolnoki Rádió és Néplap munkatársai éltek az adott lehetőséggel és közleményeik szintje, tartalma mindenkor reális, tárgyilagos és túlzásoktól mentes volt. A Néplap külön ideiglenes 15* 227
