Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
nem korlátozódik pusztán a víz kártételeinek elhárítására, de nem elégedhet meg csupán a víznek, mint adott természeti kincsnek a kiaknázásával sem. hanem gondoskodnia kell a természetes utánpótlás mesterséges növeléséről, a vízkincs védelméről, a víz és a társadalom közötti tervszerű összhang kialakításáról. Ez a vízgazdálkodás fejlődési szakaszának egyik legjellemzőbb új sajátossága. Szemléltető példái ennek a nagy térségek vízviszonyait átalakító, országrésznyi területek gazdasági szerkezetének kedvező átformálását megalapozó művek: a tiszalöki duzzasztómű, a nagy csatornarendszerek, új mesterséges folyók — köztük a Keleti- és Nyugati-Főcsatorna, amelyek a Tisza vizét az Alföld legaszályosabb vidékeire szállítják —, a Kiskunsági Főcsatorna, mely a Duna vizét viszi a hajdani kiskunsági pusztákra, a mesterséges tavak százai, a vízkészletgazdálkodás nagy tartalékai. Ilyen rendeltetésűek a nagy térségek vízellátását — éppen a vízben szegény vidékeken — egységes rendszerben megoldó regionális vízművek, mint amilyenek a Borsodban, a Mátra-vidéken, a Balaton térségében és az ország más területén épültek és épülnek. A felszabadulás előtti 50 millió m:i-rel szemben ma már 350 millió m3 a mesterséges tárolókban felhalmozott és a szükségletnek megfelelően szabályozható víz mennyisége. A vízfelhasználás 25 év alatt évi 1 milliárd m3-ről több mint ötszörösére, 5,3 millió m3-re emelkedett. Az épülő Kiskörei Vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrendszerek megépítése és hasznosítása a következő 10—15 év egyik legnagyobb népgazdasági jelentőségű mezőgazdaságfejlesztési és területfejlesztési programja. A természeti környezet, a vízkincs oltalma, a szennyvíz okozta ártalmak elhárítása elsőrendű fontosságú társadalmi feladattá emelte vízkészleteink minőségi védelmét. A korábban élesen különválasztott mezőgazdasági vízrendezés és vízhasznosítás komplex, egységes rendszerré forrt össze. A vízrendezésben sem egyedül a vizek elvezetésére, hanem a csapadékvízzel való jobb gazdálkodásra, a hasznosítható vízfelesleg megtartására és csupán a káros vizek elvezetésére törekszünk. A vízért és a víz ellen folytatott küzdelem 25 éves fejlődését jellemzi az árvédelmi töltésekbe épített földmennyiség is, mely 25 év alatt meghaladta a 45 millió m3-t. Korábban szinte valamennyi árvíz töltésszakadást okozott, jóllehet a A Tiszalöki Vízlépcső Köszörüvölgyi völgyzárógát 42
