Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
Vízgazdálkodásunk 25 éve Irta: Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójára, 1945. április 4-ére emlékezünk. Az emlékezés, a visszatekintés, a számbavétel időszaka ez, mely megalapozza és egyben előre mutatva megvilágítja a jövő útját. A reformkori kezdeményezésre megindult nagyszabású ármentesítési és belvízrendezési munkák több millió holdnyi területet tettek művelhetővé, s ezzel egész országrészek gazdasági fejlődését alapozták meg. Ezt a hatalmas művet gyakran nevezték második honfoglalásnak. Valójában az új honfoglalást 1945, a felszabadulás hozta meg a magyar nép számára, amely a dolgozó népet a föld és az ország tényleges gazdájává tette és csak ezzel az új honfoglalással teljesedhetett' ki a világviszonylatban is j eleritős múlt századi vízrendezési munkák társadalmi és gazdasági hatása is. A magyar vízgazdálkodásnak ez elmúlt 25 év alatt végbement korszakos jelentőségű fejlődése, része annak a folyamatnak, mely országunk társadalmi és gazdasági életében a néphatalom kialakulásától, a feudális maradványok és a kapitalizmus felszámolásán kereszti# a szocializmus teljes felépítésének időszakáig vezetett. E mélyreható történelmi jelentőségű társadalmigazdasági átalakulás a vízgazdálkodás terén is új fejezetet nyitott. Az örökség, amelyet a magyar vízügyi szolgálat a felszabadulás után átvett, sokra kötelező nagy hagyományokat, de egyben évszázados elmaradottságot is hordozott. Az újjáépítés feladatai mellett az első évek útkeresését követően indult fejlődésnek, majd az 1950-es évek végén bontakozott ki a maga teljességében, új szocialista társadalmi és gazdasági alapokon a mai értelemben vett egységes, korszerű vízgazdálkodás. A magyar vízgazdálkodásról ma már elmondhatjuk, hogy a szocialista társadalom szervezettségére támaszkodva, a műszaki-tudományos forradalom világméretű áramlatába bekapcsolódva, a vízügyi szolgálat hivatásszerető, szakmailag felkészült dolgozóinak tízezreire építve, olyan színvonalra emelkedett, mely számos vonatkozásban eléri korunk haladó műszaki-gazdasági követelményeit. Magyarországon — mint ismeretes — a vízgazdálkodásnak a földrajzi, éghajlati, sajátos gazdasági adottságok folytán különös jelentősége van. A városiasodással, az iparosodással, az életszínvonal emelkedésével együtt a víz a természetnek, a társadalmi-gazdasági környezetnek, a termelőtevékenységnek olyan elemévé vált, mely döntő mértékben befolyásolja az életkörülményeket, a termelőerők fejlődését, területi elhelyezését, kihat a gazdasági fejlődés szinte valamennyi területére. A vízgazdálkodás népgazdasági fontosságú közüggyé vált, a lakosság legszélesebb rétegeit érinti. A vízgazdálkodás anyagi-műszaki alapjai megkétszereződtek. Az állóalapok fejlesztésére 1947-től több mint 47 milliárd Ft-ot fordítottunk. Ennek 75%-a az utóbbi évtizedre jutott, ami a fejlődés ütemének nagyarányú gyorsulását jellemzi. Bár még a vízkárok elhárításában számottevő feladataink vannak — a mai vízgazdálkodás már 41