Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-04-01 / 2. szám

Vízgazdálkodásunk 25 éve Irta: Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke Hazánk felszabadulásának negyedszázados év­fordulójára, 1945. április 4-ére emlékezünk. Az emlékezés, a visszatekintés, a számbavétel idő­szaka ez, mely megalapozza és egyben előre mutatva megvilágítja a jövő útját. A reformkori kezdeményezésre megindult nagyszabású ármentesítési és belvízrendezési munkák több millió holdnyi területet tettek mű­­velhetővé, s ezzel egész országrészek gazdasági fejlődését alapozták meg. Ezt a hatalmas művet gyakran nevezték második honfoglalásnak. Való­jában az új honfoglalást 1945, a felszabadulás hozta meg a magyar nép számára, amely a dol­gozó népet a föld és az ország tényleges gazdá­jává tette és csak ezzel az új honfoglalással tel­jesedhetett' ki a világviszonylatban is j eleritős múlt századi vízrendezési munkák társadalmi és gazdasági hatása is. A magyar vízgazdálkodásnak ez elmúlt 25 év alatt végbement korszakos jelentőségű fejlődése, része annak a folyamatnak, mely országunk tár­sadalmi és gazdasági életében a néphatalom ki­alakulásától, a feudális maradványok és a ka­pitalizmus felszámolásán kereszti# a szocializ­mus teljes felépítésének időszakáig vezetett. E mélyreható történelmi jelentőségű társadalmi­gazdasági átalakulás a vízgazdálkodás terén is új fejezetet nyitott. Az örökség, amelyet a magyar vízügyi szol­gálat a felszabadulás után átvett, sokra köte­lező nagy hagyományokat, de egyben évszáza­dos elmaradottságot is hordozott. Az újjáépítés feladatai mellett az első évek útkeresését köve­tően indult fejlődésnek, majd az 1950-es évek végén bontakozott ki a maga teljességében, új szocialista társadalmi és gazdasági alapokon a mai értelemben vett egységes, korszerű vízgaz­dálkodás. A magyar vízgazdálkodásról ma már elmond­hatjuk, hogy a szocialista társadalom szervezett­ségére támaszkodva, a műszaki-tudományos for­radalom világméretű áramlatába bekapcsolódva, a vízügyi szolgálat hivatásszerető, szakmailag felkészült dolgozóinak tízezreire építve, olyan színvonalra emelkedett, mely számos vonatko­zásban eléri korunk haladó műszaki-gazdasági követelményeit. Magyarországon — mint ismeretes — a víz­­gazdálkodásnak a földrajzi, éghajlati, sajátos gazdasági adottságok folytán különös jelentő­sége van. A városiasodással, az iparosodással, az életszínvonal emelkedésével együtt a víz a ter­mészetnek, a társadalmi-gazdasági környezetnek, a termelőtevékenységnek olyan elemévé vált, mely döntő mértékben befolyásolja az életkörül­ményeket, a termelőerők fejlődését, területi el­helyezését, kihat a gazdasági fejlődés szinte va­lamennyi területére. A vízgazdálkodás népgazdasági fontosságú közüggyé vált, a lakosság legszélesebb rétegeit érinti. A vízgazdálkodás anyagi-műszaki alapjai megkétszereződtek. Az állóalapok fejlesztésére 1947-től több mint 47 milliárd Ft-ot fordítot­tunk. Ennek 75%-a az utóbbi évtizedre jutott, ami a fejlődés ütemének nagyarányú gyorsulá­sát jellemzi. Bár még a vízkárok elhárításában számottevő feladataink vannak — a mai vízgazdálkodás már 41

Next

/
Thumbnails
Contents