Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
és a hirtelen áradásra jellemző, hogy az egyébként lassú vízjárású Maroson, Makónál 30 óra alatt csaknem 2 m-t emelkedett a vízszint. A Maros árvízi hozama 10—15%-kal nagyobb volt a torkolatnál a Tisza vízhozamánál. A Tisza erdélyi vízgyűjtőjén május 10. és június vége között összesen mintegy 300—320 mm esőt észleltek, amely csaknem fele az egész évi átlagos csapadéknak. Az áradó vízfolyások tetőzése sok helyen 100—150 cm-rel is meghaladta az addigi maximumokat (I. táblázat), így a Szovjetunió, különösen pedig Románia területén töltésszakadások keletkeztek. A víz városokat, falvakat, ipartelepeket és mezőgazdasági területeket árasztott el, emberéleteket követelt és hatalmas pusztításokat okozott. A rendkívüli árvízi helyzet szükségessé tette, hogy május 14-én reggel a védekezés országos irányítását az árvíz- és belvízvédelmi kormánybiz tos vegye át. A tárcák — a HM, BM, KPM, EüM, BKM, ÉVM, MÉM, MT Tanácsszervek Osztálya képviselőinek — bevonásával azonnali hatékony központi intézkedéseket tettek a védekezéshez szükséges erők gyors felvonultatására, bevetésére, az TISZA, SZOLNOK TISZA, SZEGED 3 6 3. ábra. Különböző vízállások időtartama az 1970. évi árvíz alatt a Tiszán Szolnoknál és Szegednél
